A gazdaságpolitikusok úgy érzik megtalálták mindennek a megoldását, ha bármire pénz kell, nem kell mást tenni, mint megemelni a beszedendő adó szintjét, és terülj terülj asztalkám, mindenre lesz elég bevétel. Fiataloknak, időseknek, kicsiknek, nagyoknak, mikro- és középvállalkozásoknak, mindnek fog jutni a beszedendő mennyei mannából.
//www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/kiszivargott_akar_400_milliard_fole_emelnek_a_tranzakcios_adot.169242.html
Az elképzelés egyszerű és nagyszerű (inkább az előbbi), ám sajnos a valósággal nem sok kapcsolatot mutat. A gazdaságpolitikusok egy túlszimplifikált, statikus világképben gondolkodnak: elveszek 400-at, akkor nekem több lesz 400-al, nekik meg kevesebb, és pont (egyébként is egye meg a fene a sok gonosz külföldi bankot). Nem veszik figyelembe, hogy a gazdaságon belül egy csomó oda-vissza hatás, önerősítő kör, pszichológiai elem is működik. Könnyen lehet (sőt szerintem valószínű!) hogyha 400 milliárdot akarnak beszedni, azzal az egész ország rosszabbul jár, és összességében kevesebb pénz folyik be, mintha 130 milliárdról lenne szó. Persze a kormányzati kommunikáció az efféle írásokra ráfogja, hogy ezek csak a banklobbi elfogult véleménybefolyásolási próbálkozásai, pedig nem erről van szó, csak arról, hogyha logikusan végiggondoljuk a várható hatásokat, akkor igen-igen veszélyes képet kapunk.
Egyértelmű ugyanis, hogy 400 milliárdot vagy többet csak úgy lehet ebből az adótípusból beszedni, ha felső limit nélkül és minimum 1 ezrelékes kulcsot vetünk ki, nagyjából korlátozások nélkül.
Mivel a bankok ezt képtelenek kifizetni, ezért (legalábbis részben) muszáj lesznek továbbhárítani, tehát részben a banki ügyfeleket fogja terhelni az adót.
Mit fognak tenni először is a nagyvállalatok, ha ezzel szembesülnek? Nem fognak minden 1 milliárdos utalás után kicsengetni 1 milliót, hanem szépen kitelepítik a magyar likviditáskezelésüket is Pozsonyba vagy Bécsbe. Mivel jár ez? Egyrészt elmaradó adóbevétellel, de ez a kisebbik gond, a nagyobbik, hogy innentől kezdve ezek a pénzek, amelyek korábban banki betétek voltak, nem gyarapítják a hazai bankok betétállományát, így ezeknek a bankoknak két lehetőségük lesz: vagy a betétállományukat próbálják meg visszanövelni, bepótolni, vagy a hitelállományukat csökkenteni. Az előző megugró banki kamatokhoz vezet (hiszen csak magasabb hozam ígéretével lehet új pénzeket becsalogatni a bankba), amely magával húzza az állampapírhozamokat is, tehát megnehezíti a költségvetés finanszírozását; míg az utóbbi pedig akár mély recesszióhoz is vezethet, hiszen a vállalatok még annyira sem fognak hitelhez jutni, mint eddig.
Mit fognak csinálni a bankok? Miután látják, hogy ebben az országban esélyük sincs profitot elérni, ezért itteni tevékenységüket leépítik, amilyen gyorsan csak tudják (az eddigi intézkedések miatt ez a folyamat már most is zajlik, de jelentősen felgyorsulhat), anyavállalati hiteleiket visszavonják, hazaviszik - ami forintgyengítő hatású, hiszen a forintot leváltják euróra, és azt küldik haza - és ez hitelszűkéhez vezet, és recesszióban tarthatja a gazdaságot. Félreértések elkerülése végett, nem az történik, hogy ellopják, kiszivattyúzák a magyarok pénzt, ugyanis az elmúlt években az zajlott, hogy a nyugati (olasz, osztrák, stb.) bankok a saját országukban begyűjtött betéteket kihitelezték a magyar leányuknak, aki pedig ezt (jó drágán) kihitelezte a magyar lakosságnak és vállalatoknak. Most, miután egyre kevésbé érzik biztonságban ezek a bankok a saját olasz, osztrák, stb betétesük pénzét, ezt a pénzt visszakérik, azaz a korábban magyar leánybankjuk számára nyújtott hitelt kapják vissza. Ez a pénz a külföldi megtakarítók pénze volt, és most vissza is fog térni oda - mert itt nemhogy profit nincs rajta, de egyre kevésbé érzik biztonságban.
Ugyancsak gátja lesz egy ilyen típusú tranzakciós adó a bankközi tevékenységnek, aminek híján a bankközi piac befagyhat, a kamatszintek megemelkedhetnek, és ez megemeli az összes forinthitel kamatát (mivel azok jellemzően a BUBORhoz vannak kötve). A hazai állampapírok kereskedése külföldre kerül, számos pénzügyi termékkel együtt, ez munkahelyek megszűnését okozza.
Azaz röviden, ha ezt a fajta adót limit nélkül, nagy mértékben próbáljuk beszedni, az bankválságot, recessziót, megugró kamatszintet és gyengébb forintot fog hozni - amellett, hogy még a tervezett összeget sem sikerül majd beszedni belőle, azaz igazi öngól lesz.
Látható, hogy a képviselők úgy tekintenek a tranzakciós adóra, mint ami mindenre fedezetet nyújt, ám nem látják, nem értik, hogy ez valódi öngól lehet, ami hatalmas károkat fog okozni. Ehelyett nyugodtan fel lehetne vinni akár az egykulcsos SZJA vagy rosszabb esetben az ÁFA kulcsát, mert ezeknek sokkal kevesebb káros hatása lesz. A pénzügyi rendszert szétverni egy pénzügyi válság közepén nem okos dolog. Mielőtt belekezdenének legalább egy hatástanulmányt kellene csinálni (bár ez manapság nem szokás), vagy legalább megpróbálni meghúzni egy olyan felső limitet (érzésre 10-20-30 ezer forint) amit még a nagyvállalatok is ki tudnak fizetni, illetve egy részét a bankok átvállalni. Ebben az esetben lehet, hogy csak 100-150 milliárd jönne be az adóból, de legalább nem okozna súlyos recessziót, és az egyéb fent leírtakat, és valóban be lehetne szedni - ellentétben a megálmodott 400 milliárddal. Persze ebben az esetben a többi, hiányzó pénzt máshogy kellene beszedni (vagy helyette költségeket csökkenteni), de az látszik, hogy több jó megoldás is van. Ami most kering, az viszont borzasztó.
