Az ügy által felvetett kérdések közül az egyik az volt, hogy testi sértésnek, vagy dologi kárnak tekinthető-e egy olyan szerv károsítása, amely senkinek a testében nincs pillanatnyilag. (ez pl. az önrész szempontjából jelentós) A Bíróság nem foglalt állást, hanem az adott ország törvényalkotásának jogkörébe tartozónak ítélte a kérdést, annyit azonban kimondott, hogy ha a jogsértés minden egyéb feltétele teljesült, mint a perbeni esetben, akkor a helyi bíróság nem juthat olyan következtetésre, hogy a sértettet semmilyen kártérítés nem illeti meg.
Megemlítjük itt még a hivatkozott magyar bírósági ítéletet is abból a szempontból, hogy mi tekinthető személyes használat korlátozásának. Kétség sem merült fel arra vonatkozóan, hogy a perbeni szelepmeghibásodás miatt a lakóházban keletkezett kár a személyes használat korlátozottságát jelenti.
Végül egy érdekesség. Nemrégiben - a 2002. évi XXXVI. törvény hatályba lépése előtt - előfordult, hogy német kereskedők maguk is kérték magyarországi búzaszállításokra a magyar jog alkalmazását, mert nálunk akkor még nem tartoztak a termékfelelősség körébe a mezőgazdasági termékek, Németországban viszont az Irányelv, ill. a német jog alapján pl. a gyártói felelősség körében megítéltek kártérítést magánszemélynek, mert a foga beletört a búzából készült kenyérbe.
A cikk folytatása
A termékfelelősség és érvényesülése a jogalkalmazásban
A törvényhozás törekvése minden országban a kockázat arányos felosztása a termékek előállítói és fogyasztói között.
