A Jelentés megállapította, hogy az információk akkori állapota nem alapozza meg az Irányelv jelentős megváltoztatását. A Bizottság korainak ítélte meg, hogy a felelősségszabályozást megváltoztassa, de mégis elhatározta, hogy következményes intézkedéseket tesz.
A Bizottság elrendelte egy szakértői csoport megalakítását, amely véleménycserét kezdeményez államigazgatási szervek és más érdekelt körök szakértőivel és két tanulmány elkészítését.
Az első tanulmánynak meg kell ítélnie, hogy a gyártói felelősség hogyan hat a fejlesztési kockázatokra, a felelősség felső határára a szériabaleseteknél, a biztosítási gazdálkodásra, a felhasználókra és a társadalom egészére, mindenekelőtt a társadalombiztosításra.
A második tanulmánynak a tagállamok egyes szabályainak praktikus kihatásaira kell kitérnie és analizálnia kell a hibás termékekből eredő igényeket. Azzal a kérdéssel is foglalkoznia kell, hogy bevezethető-e egységes termékfelelősség-szabályozás a közösségben.
A tanulmányok eredményével a jelenleg rendelkezésre álló információkat kiegészítik és a Bizottság értékelni fogja majd, hogy szükséges és végrehajtható-e egy szigorúbb közösségi szabályozás a termékfelelősség területén.
KÖVETKEZTETÉSEK
Az Irányelv 1985 évi kiadása óta a rendelkezésünkre álló adatok szerint viszonylag kis számban indultak, ill. fejeződtek be perek az egyes államokban és az Európai Bíróság előtt a termékfelelősségi törvények alapján.
Valószínű, hogy az ítéletek hiánya nemcsak a termékfelelősségről szóló törvények jó működését mutatja, hanem azt is – amely következtetést az alapjául szolgáló részletes nyilatkozatok összegzéseként az Irányelvet elemző Második jelentés sugallt -,hogy a termékfelelősségről szóló törvény „népszerűsítése” nem volt kellően intenzív az eltelt viszonylag hosszú időszakban, sem az EU-ban, sem Magyarországon, a hagyományos szavatossági perek nagy száma ugyanis azt mutatja, hogy a hibás teljesítés fogalma még nem került ki a szótárakból.
Előnyös lehet ezért a Második jelentésben feltett kérdéseken alapuló szélesebb körű hatásvizsgálat Magyarországon is, amely feltárja, hogy a veszélyes termékek száma csökkent-e, a törvény teremtette egyensúly küszöböli-e a gyártókkal, vagy importőrökkel szembeni eljárásokat, vagy csupán a károsultak nincsenek kellőképpen tisztában új, hatékony jogérvényesítési lehetőségükkel, s ezért változatlanul a hagyományos úton, a Polgári Törvénykönyv alapján szolgáltatnak igazságot a gyártók, forgalmazók és fogyasztók valószínűleg soha véget nem érő küzdelmében.
A termékfelelősség és érvényesülése a jogalkalmazásban - 2. rész
A törvényhozás törekvése minden országban a kockázat arányos felosztása a termékek előállítói és fogyasztói között.
