A Start Zrt. felmérésében azt vizsgálta, hogy mekkora volt a magyarországi kis- és középvállalkozásokba 2006 folyamán befektetett tőke nagysága, és a tőke mely ágazatokba érkezett. A felmérés 36.281 vállalkozásra terjedt ki, amelyek 100 millió forint feletti árbevételt könyveltek el 2006-ban. Az elemzők szerint mindössze mindössze 35 társaságnál történt a jegyzett tőkéhez viszonyítva jelentős, és új befektető által végrehajtott tőkeemelés.
A Start Tőkegarancia Zrt. közleménye szerint a kkv-k alacsony tőkebevonási szintje az olcsóbb és elérhetőbb hitelforrásokra, a tőkekínálat kedvezőtlen struktúrájára, a szektor magas kockázati szintjére, a kkv-k pénzügyi helyzetének átláthatóságára, valamint a befektetők jog- és érdekérvényesítésének problémáira vezethető vissza. Emellett a közleményben kiemelik a kulturális és társadalmi okokat is, amelyek elsősorban a bizalmi viszony megteremtésének lehetőségét, időigényét, és jelentős szemléletbeli különbséget is takarhatnak.
A Start Zrt. megítélése szerint a kkv-k tőkeigényének növekedéséhez és tőke-ellátottsági feltételeinek javulásához hosszabb időre lesz szükség. A társaság kedvező fejleménynek tekinti, hogy 2008-tól a korábban banki hitelhez nem jutott mikrovállalkozások rendelkezésére áll az európai JEREMIE forrásokból finanszírozott 83 milliárd forintos kedvezményes Mikrohitel Program is.
A néhány tucat Magyarországon aktív kockázati- és magántőke befektető több százmillió eurót szeretne befektetni. Csakhogy méretgazdaságossági okokból ők nem a kkv-k által igényelt 5-150 millió forint közötti befektetési lehetőségeket keresik, hanem a több millió euró értékűeket. A kisebb cégekbe invesztált kisebb befektetések aránytalanul nagy időt vesznek el a befektetést kezelő munkatársaktól.
A 2000 utáni időszakban a tőkekereslet és kínálat ellentmondásának feloldására több állami tulajdonú tőkebefektetési társaság, befektetési alap jött létre, amelyek milliárdos nagyságrendben fektettek be 50 és 300 millió forint közötti tőkét hazai kkv-kba. A programok sikeresek voltak, a vállalkozások jobban bíztak az állami befektetőkben és a befektetett tőke kisebb mérete is jobban megfelelt igényeiknek. Magyarország uniós csatlakozása után ezeket a programokat meg kell szüntetni, vagy privát tőkét kell bevonni, mert Brüsszel nem nézi jó szemmel, sőt kifejezetten tiltja a tisztán állami tőkebefektetéseket - olvasható a közleményben. A tőkebefektetések alacsony szintjének oka továbbá az is, hogy a hazai vállalkozások jelentős részénél a pénzügyi kimutatások nem a vállalkozás tényleges pénzügyi helyzetét tükrözik.
