Ár vagy stratégia?

Az INA stratégiai terve 1,6 milliárd dolláros fejlesztést tartalmaz, ebből elsősorban a petrolkémiai termékek gyártását fejlesztenénk és korszerűsítenék a csoport két elöregedett olajfinomítóját öt éven belül. A stratégiai cél az, hogy az INA ne adja fel teljes ( kitermelői, finomítói és eladói) vertikumát, a feldolgozói kapacitások létét az olajtársaság nagyobb válságtűrő képessége miatt tartják életbe vágóan fontosnak.

Tomislav Dragicevic vezérigazgató a Reuters-nek adott interjújában kifejtette, hogy a létszámot fokozatosan csökkenteni szeretnék a következő években a mostani 16 ezerről, egyben kisebb kereskedelmi cégeket szemeltek ki a térségben felvásárlásra. E stratégiai tervről tárgyalnak majd azzal a három konszernnel, amely januárban az INA 25 százalékának felvásárlására tett ajánlatot. - Jelentős változásra a stratégiai tervben nem számítunk, esetleg némi eltérések és módosulások a végrehajtás időzítésében adódhatnak - közölte.

Az osztrák OMV, a magyar MOL és az orosz Rosneft közül a nyertessel március végén kívánnak megállapodást kötni. Ami a jelölteket illeti, az INA-nak fejtörést okoz, hogy ha az OMV, vagy a MOL közül az egyik lenne az INA jövőbeli partnere, úgy a másik regionális vetélytársává válna. A Rosneft távoli cég lévén, nem jelent fenyegetést, és amennyiben a részvényesi megállapodást korrekten kötnék meg, a Rosneft nem juthatna meghatározó szerephez az INA üzletpolitikája kialakításában.

A horvát konszern 2002 évi nettó profitja 800 millió kunára nőt ( 113,2 millió dollár) az előző évi 700 millióról. Az árbevétel 14 milliárd kunát tett ki szemben a 2001 évi 15 milliárddal. A cég 2001-től - több éves veszteséget követően - nyereségessé lett, azután, hogy a kormány liberalizálta az olajárakat. Ekkor a cég jelentős átszervezésen ment keresztül, ám privatizációja nem keltette fel a jelentősebb nyugat-európai olajkonszernek érdeklődését. Ezek a kelet-európai olajipari szektor további stabilizálódáséra várnak.