3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A tanulmány rámutat arra, hogy a vállalati egység szervezetét és a megfelelő felelősségi köröket a folyamatokhoz kell kapcsolni és nem a hagyományos szervezeti egységekhez. Vázolja a felkészültségi rendszeren alapuló emberierőforrás-irányítást. Bemutatja az SKF felkészültségi rendszerét és az emberierőforrás-irányítás módszerének az SKF-nél megvalósított alkalmazásait.

SPECIÁLIS SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉGI TERÜLETEK:

Ezek a vállalati egység folyamataihoz, szervezetéhez és technológiáihoz jellegzetesen és kizárólagosan kapcsolódó felkészültségek. A képességek/ismeretek két csoportját különböztettük meg:

  • a funkció (szervezeti egység) területén, ezeket a szóban forgó funkció valamely feladatkörét betöltőktől követelik meg;

  • a szakmai ismeret (professzionalizmus) területén, ezeket azoktól a személyektől követelik meg, akik egy meghatározott funkciót töltenek be vagy nagyon speciális folyamatszektorban működnek.



2.4. Állandó feladatkörök

A felkészültségi modellben a feladatkör fogalma és az annak megfelelő felkészültségi terület alapvetően fontos, mert ez lesz az alapja annak a folyamatos összehasonlító eljárásnak, amelynek segítségével összehasonlítják a szervezeti ábrában szereplő szervezeti beosztásokat az azokat betöltők felkészültségével, hogy értékelhető legyen a megkövetelt és a ténylegesen meglévő felkészültség közötti eltérés.

Következzen most az ebben a rendszerben szereplő három fogalomnak az SKF által alkalmazott meghatározása:

Feladatkör (position): szokványos szervezeti ábra a feladatok és a személyzeti helyekre vonatkozó jellemzők feltüntetésével, amely nem vonatkoztatható valamely valódi szervezeti elhelyezésre vagy személyre, hanem része egy szervezeti hivatkozási (referencia-) modellnek (például az alapanyag-áramlási feladatkör).

Beosztás (post): kapcsolatot jelent a feladatkör és a feladatkör szervezeti/földrajzi elhelyezésének egyénre szabott volta között (például: gyár, alapanyag-áramlás, vállalati egység irányítása).

Betöltő személy (occupant): olyan személy, aki betölt egy beosztást.

Ennek a módszernek az elfogadása során a vállalat célul tűzte ki, hogy az állandó feladatköröknek olyan struktúráját alakítsa ki, amely egyfajta eszményi referenciaszervezetet testesít meg.

Az ilyen szerkezet (és ez alapvetően fontos), amely tükrözi a vállalat választását adott történelmi pillanatban, a technológiai környezet és a szervezeti modell szintjén, ugyanakkor megváltoztathatatlannak látszik, tekintettel a beosztások szervezeti ábráját illetően, ki van téve az egyre nagyobb hatékonyság kutatásához kapcsolódó nagyon nagy változékonyság befolyásának.


A cikk folytatása

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!