A hivatalos definíció szerint az ergonómia a munkahely és a munkaeszközök kialakításának és a munkahelyi környezetnek az emberre, az emberi testre és annak működésére gyakorolt hatását vizsgálja.
Az alkalmazottak szemszögéből nézve az ergonómiai modell biztonságot jelent. Az ide kapcsolódó elvek célja biztonságos munkakörnyezet kialakítása, amely mentesíti a dolgozót a szükségtelen fizikai és lelki stressztől, valamint a fáradtságtól.
Sok hazai cég azonban húzódozik azoktól a többletköltségektől, amelyekkel az egészséges ergonómiai elvek alapján készült eszközök és bútorok választása jár. Holott a lehetséges megtakarítások a gyakorlatban szinte minden esetben ellensúlyozzák az ergonómiai kiadásokat, míg a rossz környezeti feltételek a vállalat termelékenységét 25-30 százalékkal is leronthatják.
Az ergonómia lényegesebb elemei:
• a fizikai munkavégzés (erőkifejtés, napi ritmusok, munkateljesítmény, energiaforgalom)
• klímahatások, érzékszervi hatások (látás, megvilágítás)
• a zaj hatása a teljesítményre (vibráció)
• az ember és a gép közötti információcsere (jelzőelemek, kezelőelemek, kezelőpultok és a munkahelyek kialakítása)
• az igénybevétel és megterhelés (fáradtság, unalom, pszichés terhelés)
A fejlett gazdaságokban a munkából kieső napok kereken egyharmadát a mozgásszervi és a gerincbántalmak okozzák. Ebben különösen érintettek azok a számítógépnél dolgozók, akik az átlagosnál hosszabb ideig ülnek a képernyő előtt. Nem így a skandináv országokban, amelyekre az egészséges életmód és a munkahelyi ergonómia hagyományosan jellemző; itt az új irodai munkahelyeknek több mint a felét olyan irodabútorokkal rendezték be, amelyek az ülő- és az állómunkát egyaránt lehetővé teszik.
Fontos továbbá, hogy az iroda típusától függően minden egyes dolgozónak minimum 10-15 négyzetméteres területet kell biztosítani, az iroda falának pedig legalább 2,5 méter magasnak kell lenni a komfortérzethez. Az asztal közvetlen közelében 1,5 méter széles mozgásteret kell biztosítani, míg a szék mögötti résznél egy méter részt célszerű szabadon hagyni a könnyű mozgáslehetőség megteremtése végett.
Kiküszöbölhető a zajártalom
Az 50 cm-rel változtatható magasságú munkaasztal sokkal korszerűbb megoldás, mint az állópult vagy más rögzített magasságú bútormegoldások. Az asztallap magassága ebben az esetben- minden rajta lévő munkaeszközzel és géppel együtt - tetszőlegesen átállítható, mellette több féle munka is végezhető. Szakemberek szerint ajánlatos lenne, ha a dolgozók óránként 3-4-szer váltogatnák ülő és álló testhelyzetüket.
A számítógépes munkahelyeken kiemelkedően fontos szempont továbbá a munkavégzés síkjának beállítása annak érdekében, hogy sikerüljön fenntartani a kezek és a csuklók semleges helyzetét. Ideális esetben a könyököket egy kissé a számítógép billentyűzete vagy az egérmozgatás síkja fölött kell alátámasztani. Minden helyzetben fontos, hogy a billentyűzet és az egér egyaránt a munkavégzés síkján kapjon helyet. Ha ezeknek a munkaeszközöknek az elhelyezése között szintkülönbség tapasztalható, az problémák forrásává válik.
Ha pedig a környezeti tényezőket nézzük, akkor nem nehéz belátni, hogy a megszokottnál (18-22° C) melegebb és hidegebb időjárás is igen sokszor negatívan hat a dolgozók teljesítményére, sőt, munkahelyi balesetek forrása is lehet. A fokozott légáramlás pedig súlyos ízületi megbetegedésekhez vezethet. A páratartalomnak is ideálisnak kell lennie, amire különösen a téli időszakban kell odafigyelni. A fűtés hatására ugyanis csökken az iroda klímájának nedvességtartalma.
A zajártalom szintén nagymértékben befolyásolja a hatékonyságot, de némileg kiküszöbölhető, ha kevésbé zajos számítógépeket vásárolunk, vagy a már meglévő gépeken hajtunk végre szerkezeti átalakításokat, de ha szükséges, használhatunk hangtompítót is.
Végül, de nem utolsósorban fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy nem árt rendszeresen szünetet tartani a munkában. A számítógépes munka esetében jobb, ha több rövid szünetet tart az ember, mint ha egy hosszút. Néhány perc éppen elég arra, hogy elvégezzünk egy-két lazító és nyújtó gyakorlatot.
