A Merlin színházba meghívott szakemberek többsége úgy vélekedett, hogy egyértelműen lehetőség és szükség is van a két, alacsony káros anyag kibocsátással rendelkező technológia párhuzamos használatára. Perger András, az Energia Klub nevű civil szervezet képviselője ugyanakkor komoly technikai és jogi aggályokat fogalmazott meg az atomenergiával szemben, amely véleménye szerint az összes többi energiahordozót kiszorítja a piacról.
Felsman Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium volt energetikai szakállamtitkára elmondta: mintegy 1500-2000 milliárd forintba kerülne a paksi atomerőmű 2020-2022-re történő kibővítése. A paksi atomerőmű kibővítése során - a jelenlegi tervek szerint - nem lesz szükség állami finanszírozásra, az új blokkok építésének költségét azonban csak azok műszaki paramétereinek, illetve kivitelezőjének kiválasztása után lehet meghatározni - mutatott rá Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója.
Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója hozzátette: Finnországban az üzemeltetők saját forrásból és banki hitelből építenek új, harmadik generációs atomerőművi blokkot, így a projektben érdekelt legnagyobb villamosenergia-fogyasztók a későbbiekben gyakorlatilag önköltségi áron juthatnak villamos energiához.
A beruházás tőkevonzata miatt a kibővített erőmű által előállított egységnyi villamos energia ára a jelenlegi 10 forintnál biztosan drágább, 2009-es árfolyamon számolva mintegy 16-19 forintra emelkedhet - reagált Felsman Balázs az egyetemi docens felvetésére, amely szerint a fogyasztók által fizetendő áramszámla jelenti a legfontosabb gazdasági szempontot a beruházás során.
Perger András nem osztotta az előtte szólók optimizmusát, szerinte ugyanis az állam valamilyen formában biztosan gazdaságilag is áldozatot vállal a beruházásban. Ráadásul számos példa van a világban olyan atomerőmű fejlesztésekre, ahol a költségek jelentősen túllépték az előzetesen becsültet, sőt néhány esetben a megrendelő csődbe jutott és leállt az építkezés - fűzte hozzá a civil szervezet szakértője.
A beszélgetésben résztvevők ugyanakkor egybehangzóan állítottak, hogy szükség lenne a jelenlegi kötelező állami villamos áram átvételi szabályozás és finanszírozás átalakítására. A politika a kötelező átvétel lehetőségével bizonyítja elkötelezettségét a megújuló energiaforrások iránt, ugyanakkor a rendszer a valóságban nem tesz különbséget fosszilis- és zöldenergia között, így az érdemben nem növeli a megújulók részarányát - fejtette ki Aszódi Attila.
