Jelenleg a nyersurán szabadpiaci ára fontonként (453,6 gramm) 93 dollár körül van - 2000-ben alig 7 dollár volt az ára. A spekuláció júniusban 136 dollárra, eddigi csúcsára tornászta fel az árát, azóta visszaesett, de az elemzők 100-110 dollárra számítanak a jövő év első felében is.
Az uránnak nincs szervezett szabadpiaca, tőzsdéje - mint a kőolajnak -, de a forgalom 15 százaléka az általában jellemző, hosszú lejáratú - két-tíz éves - szerződéseken kívül zajlik, és ez szabályozza az árakat.
Az atomenergia jelenleg a világ energiafogyasztásának 16 százalékát fedezi, és hosszabb távon nem látszik más, valóban számottevő forrás az ásványi energiahordozók alternatívájaként. Bár a brit energiaügyi minisztert éppen hétfőn úgy vélte, Nagy-Britanniában 2020-ra szélenergiával termelt áram láthatna el minden háztartást, az efféle jóslatokat az eddigi tapasztalatok alapján nem veszik túl komolyan a szakértők, nem szólva arról, hogy ilyen lehetőségek nem is állnak rendelkezésre a világ nagy részén.
A világon 439 atomreaktor működik, 33-at most építenek, 94-nek készen vannak a tervei - ez átlagosan a beruházás nyolc éven belüli elkészültét jelenti -, és további 222 reaktorra vannak javaslatok a tervezés különböző szakaszaiban, a World Nuclear Association (WNA) összesítése szerint.
Az atomenergia terjedését azonban fékezi a beruházások nagy költsége, a kormányzati-parlamenti nehézkesség szerte a világon, amit a politikai kockázat, a "Csernobil-hatás" okoz - és az üzemanyag drágasága, hiánya.
A világ uránkereslete 2030-ban már legalább 109 ezer tonna lesz, de egyes becslések szerint a 149 ezer tonnát is elérheti a WNA szerint.
