Arról beszélek, hogy tegnap a DKJ-aukció nem ment el, kevesebb volt a vételi szándék, mint amennyit az ÁKK értékesíteni kívánt. Miért állhat fenn ez a helyzet és miért ismétlődhet meg? A hazai állampapíraukciók szereplői a külföldi és hazai intézmények. A hazaiak közül is kiemelkedőek (voltak) a nyugdíjpénztárak és a pénzügyi rendszer szereplői. Ha éppen a külföldiek nem akartak venni, akkor a magyar pénztárak vették meg a papírokat és fordítva. Vagy a bankok. Vagy a biztosítók.
Most azonban ki vagyunk téve a külföld kénye kedvének, ugyanis a nyugdíjpénztárakat kasztrálták, ők már nagyon komoly vételi erőt nem képeznek, a bankok nemhogy venni nem fognak, de a végtörlesztések miatt várhatóan komoly eladók lesznek a kötvénypiacon, így a külföldre hárul, hogy mindent megvegyen. Ha a külföldieknek éppen rossz kedve van, akkor Magyarországon nincs aki megvegye az állampapírkibocsátásokat (persze ha örülnek, akkor meg mindent benyelnek, de ez most kevésbé lényeges, és nem is ez a kockázat).
Ezzel rendkívül sebezhetővé váltunk, és bármilyen nemzetközi hullámverés könnyen felboríthatja a magyar ladikot. Habár továbbra is igaz, hogy a magyar kötvényeknek számos előnyük van (viszonylag tolerálható államadósság, és költségvetési hiány van idehaza, nagy külkermérleg-többlet, egyedülállóan magas reálkamat), ám a kereslet-kínálat ilyen felborulása jelzi, hogy bármikor belefuthatunk egy durva combosba, amikor teljesen eltűnnek a vevők. Nem túl szerencsés helyzet.
Egyébként az egyre duzzadó válságról (mind hazai mind nemzetközi indíttatású) az jut eszembe, hogy valaki bölcsen azt mondta, hogy az ilyen tőkepiaci válságokban/összeomlásokban akkor szabad venni, ha vagy óriási kényszerlikvidálások következtében az eszközök mélyen reális értékük alá kerülnek, vagy olyan gazdaságpolitikai válasz van, amely megfordítja a trendet. Jelenleg Magyarországon azt látjuk, hogy nagy kényszerlikvidálásokra nem került sor (ellentétben pl. 1998-al, 2001-el vagy 2008/9-el) és az a bizonyos "policy response" pedig az ellenkező irányba mutat: nem hűti a válságot, hanem erősíti. Emiatt továbbra is úgy vélem, hogy Cromwell szavaira kell hallgatni, és továbbra is érdemes szárazon tartani a puskaport.
