A szakértők abban egyetértenek, hogy 2015-2020-ig legalább 3000 megawatt új villamosenergia-kapacitást kell kiépíteni, de vannak olyan vélemények is, hogy 2025-ig 4000-8000 megawatt kapacitásra is szükség lehet. Cserháti András hangsúlyozta, az emisszió-mentes termelés ösztönzése versenyképessé teszi az új atomerőműveket a gáztüzelésűvel szemben. Ezen túlmenően a nukleáris energia árban már akkor versenyképes az olajárhoz igazodó földgáz árával, ha az kőolaj ára meghaladja a hordónkénti 40-45 dollárt.
A PA Zrt. műszaki főtanácsadója emlékeztetett az atomerőmű mellett szóló, már sokszor hangoztatott érvekre: javítja az ellátásbiztonságot, csökkenti az ország energiafüggőségét, elősegíti a felhasznált tüzelőanyag diverzifikálását, és a termelési költség kevéssé érzékeny az üzemanyag árára. Az urán beszerzése biztonságos, jól készletezhető, a szállítása egyszerű. Magyarországon évek óta közel 70 százalékos az atomenergia lakossági támogatottsága, és a parlament is jelét adta, hogy mellette van, hiszen a képviselők 2005 novemberében 96,6 százalékos szavazati arányban döntötték el a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását. Az atomerőmű négy blokkjának 30 éves üzemideje 2012 és 2017 között jár le, és 20 éves meghosszabbításuk az utolsó blokk esetében 2037-ig teszi lehetővé az üzemelést.
A társadalmi vitán túljutott új magyar energiapolitikai koncepció, amelyről az országgyűlés hoz majd határozatot, az atomenergiával kapcsolatban annyit mond, hogy hosszú távon is folyamatos és jelentős szerepet kell kapnia a hazai energiaellátásban, és nyitott opciónak kell tekinteni új atomerőművi blokk(ok) létesítését 2030 előtt.
A szakértők egy kiegyensúlyozott intézkedési csomag keretében - egyéb kapacitások mellett - kétszer mintegy 1000 megawatt atomerőművi blokk üzembe helyezését tartanák szükségesnek 2020 és 2025 között. Az új blokk létesítéséhez előzetes környezeti hatástanulmányon, megvalósíthatósági tanulmányon és gazdasági hatástanulmányon alapuló parlamenti jóváhagyás kell, aminek időigénye két-három év. Ezt követné az elvi engedélyek megszerzésének, a tender kiírásnak és elbírálásnak, valamint magának a létesítésnek az időszaka, amihez legalább hét-nyolc évre van szükség. Ez azt is jelenti, hogy rövid időn belül meg kellene kezdeni az előkészületeket.
A blokkok a továbbfejlesztett 3. generációs atomerőművek közé tartoznának, amit a nemzetközi szakintézmények ajánlanak a 2020-as évekre. Az atomerőműveket üzemeltető vállalkozásokat tömörítő European Utility Requirements (EUR) nemzetközi szervezet követelményei jó kiindulást nyújtanak a megfelelő blokktípus kiválasztásához.
A még formálódó hazai igények szerint az új blokkok valószínűleg a nyomottvizes típusba tartoznának, amelyeknek egyik nagy előnye, hogy képesek terheléskövető üzemmódra is. A Paksi Atomerőmű jelenlegi négy blokkja csak korlátozottan terheléskövető, ezért ha a kisebb fogyasztási időszakban - például éjszaka - jelentősen vissza kell terhelni, az egy határon túl nemkívánatos mértékben igénybe veheti a berendezéseket.
