A saját munkavállalók szervezett képzésére fordított összeggel - a mikro- és kisvállalkozások esetén 60 százalékkal, míg a többi cégnél 33 százalékkal - csökkenthető a szakképzési hozzájárulás, az erről szóló szociális és munkaügyi miniszteri rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg.
A saját munkavállalók szervezett képzése megvalósítható belső- és külső képzéssel egyaránt. A képzés kötelező legrövidebb időtartama 20 óra, és valamely EU tagállam területén kell lezajlania. Az elszámolásnak külső képzés esetén a számla az alapja, míg belső képzésnél elkülönítetten kell bizonylatokkal követni a költségeket.
A kimutatott költségek a mikro- és kisvállalkozások esetén 60 százalékkal, míg a többi cégnél 33 százalékkal csökkenthetik a szakképzési hozzájárulást. A cégek a képzést csak részben támogathatják, általános képzés esetén a költségek 60 százalékát, míg speciális képzés esetén 25 százalékát állhatják. Három kivételt enged csak a rendelet, ezek: fogyatékos, vagy hátrányos helyzetű munkavállalók képzésekor 10 százalékponttal, míg a középvállalkozásoknál szintén 10, a mikro- és kisvállalkozásoknál pedig 20 százalékponttal növekszik a támogatás aránya.
A most kihirdetett új szabály a kisvállalkozások szempontjából már csak azért is jó hír, mert többségük 2008-ban saját forrásból képezte dolgozóit, míg a közepes és nagyvállalkozások főként a szakképzési hozzájárulásból költöttek saját munkaerejük oktatására - derül ki a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány, a szakképzési hozzájárulás felhasználását vizsgáló friss kutatásából.
A most zárult kutatás során több mint kétszáz magyarországi vállalatot kérdeztek meg arról, hogy tavaly mennyire használták ki a szakképzési hozzájárulást. A megkérdezettek egyik fele többségében magyar, másik fele többségében külföldi magántulajdonban lévő cég.
A 10 főnél kevesebb embert foglalkoztató mikrovállalkozásoknak 64, a 10-50 alkalmazottal rendelkező kisvállalkozásoknak pedig 51 százaléka használ saját forrásokat a dolgozók képzésének finanszírozására, és csak a mikrók 24, illetve a kisvállalkozások 43 százaléka finanszírozza a szakképzési hozzájárulásból a képzést.
Nagyobb vállalkozásoknál azonban a munkatársak képzésének finanszírozására a saját forrással összemérhetően magas, sőt enyhén magasabb arányban használt finanszírozási forrásként jelenik meg a szakképzési hozzájárulás. A középvállalkozások 52, a nagyvállalkozások 47 százaléka fizeti a szakképzési hozzájárulásból a képzést, és 43, illetve a nagyok 46 százaléka használ saját forrást. Érdekesség, hogy minden méretkategóriában meglehetősen kevés, 4-7 százaléka jelezte, hogy főként európai uniós forrásból fedezné a képzés költségeit.
A jelenlegi szabályok alapján a munkáltatóknak és a nem átalányadózó egyéni vállalkozóknak éves bruttó bérköltségük 1,5 százalékát szakképzési hozzájárulásként be kell fizetniük a Szakképzési Alapba. A befizetett összeg 60, illetve 33 százaléka erejéig a szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalat munkavállalói szakképzéséről gondoskodhat vagy támogathat egy, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt intézményt, vagy gyakorlati szakképzést biztosíthat. A vállalkozás ezenkívül a teljes összeget is befizetheti az alapba.
Az alapítvány felméréséből az is kiderül, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások 8 százalékkal nagyobb arányban fordítják saját dolgozó képzésére a szakképzési hozzájárulást mint magyar társaik. A többségében magyar tulajdonú vállalkozások 32 százaléka egyáltalán nem használja fel a szakképzési hozzájárulást, vagyis befizeti a szakképzési alapba, 27 százalékuk fejlesztési támogatást nyújt belőle, 22 százalék létesít gyakorlati képzőhelyet, és csak alig egyötödük - 18 százalék - képzi belőle tovább saját dolgozóit. Utóbbi arány a külföldi tulajdonú vállalkozásoknál 26 százalék. A külföldi cégek hasonló - 30 százalékos - arányban fizetik be a hozzájárulást a szakképzési alapba.
A felmérés rámutat, hogy sok vállalat egyszerűen nem is ismeri a szakképzési hozzájárulás felhasználásának lehetőségeit. A mikrovállalkozások egynegyede nem, 31 százaléka pedig csak felszínesen tud a lehetőségekről. A közép- és nagyvállalkozások már részletesen ismerik a felhasználás lehetőségeit: 67, illetve a nagyok 88 százaléka nyilatkozott így.
