A Lusztigról Lonkaira magyarosított fivérek cégéről, a Fiumei Kávébehozatali Társaságról korábban már írtunk.
Mint beszámoltunk róla, a vállalkozás azzal is igyekezett bővíteni vevőkörét, hogy a mai áruházakhoz hasonlóan egységes kinézetet biztosított boltjainak, és uniformisba öltöztette dolgozóit. Mivel a tenger, mint szállítóeszköz fontos szerepet játszott a firma életében, érthető, ha a kék uralta a dizájnt. Minden üzletük üvegének a színe a nagy vizet idézte, a kirakat pedig a felhalmozott gyarmatáruk miatt olybá tűnt, mint egy kereskedőhajó gyomra. A lábazatot süttői vagy tardosi vörös-mészkőből, esetleg ruszickai márványból faragták, a portált világító keret vette körbe. Mindezek együtt kellemes benyomást tettek, olyannyira, hogy a korabeli építészeti szaklap, a Tér és Forma is dicsérőleg említette e megoldásokat.
A Lonkai fivérek két angol céggel, a Fortnum and Mason-nal s a Jackson and Co.-val álltak kapcsolatban. Ezek közül az első még biztosan működik, hiszen igen elegáns és drága holmikat kínáló honlapja a világhálón föllelhető. A másikkal már nehezebb dolga volt e sorok írójának, lévén, efféle néven több ezer vállalkozás fut Britanniában Azaz nem leltem, de ha olvasóink közül valaki sikerrel jár, bátran írjon egy levelet a szerkesztőségnek.
S zárásként egy rendhagyó gondolat: mint anno leírtuk, a Fiumeit 1948-ban államosították. Bizonnyal nem haszontalan dolog, ha elgondolkodunk azon, hogy ez a szép múltra visszatekintő firma mivé fejlődik, ha nem jön a háború, majd utána az enyves kezű kommunisták. Talán ma épp olyan vonzó honlapja lenne, mint ma is üzemelő beszállítójának...
Lázin Miklós András
