Ezt támasztja alá, hogy a társadalmilag leginkább elfogadott hamis ruházati termékek elutasítása radikálisan nőtt a tavalyi évhez képest. 2009-ben még a magyarok 32 százaléka állította, hogy nem vásárolna hamis ruházati terméket, ugyanezt a HENT 2010-es felmérése szerint már 60 százalék állítja. A hamis termékek iránti nyitottságot erősen befolyásolja a kor. Amíg a fiatalok 38 százaléka, addig az idősek 11 százaléka vásárolna hamis terméket - derül ki a HENT közleményéből. A kor mellett a településtípus és a lakóhely is befolyásolja az attitűdöt. Amíg a budapestiek, illetve a közép-magyarországi régióban élők egyharmada vásárolna hamisítványt, addig ez az arány jóval alacsonyabb a megyeszékhelyen élők, illetve az észak-magyarországi, dél-dunántúli és közép-dunántúli régióban élők körében, akiknek 18-15 százaléka gondolkodik ugyanígy.
A fogyasztói attitűdök mellett a konkrét cselekedetekre is rákérdezett a felmérés. Az eredmények szerint az elmúlt egy évben a lakosság 16 százaléka vásárolt legalább egyszer hamis terméket. A hamis terméket vásárlók háromnegyede többször is, míg egynegyede csak egyszer. A tavalyi évhez képest 5 százalékkal, 17 százalékról 12 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint a hamisítvány van olyan jó minőségű, mint az eredeti - állapítja meg a felmérés. A tavalyihoz képest jelentősen megnőtt azoknak az aránya is, akik szerint a hamisítványok a fogyasztók egészségét is veszélyeztetik. Míg tavaly a válaszadók kétharmada vélekedett így, az idei évre ez az arány 76 százalékra növekedett.
A magyar emberek 69 százaléka gondolja úgy, hogy aki hamisítványt árul, bűncselekményt követ el. Ez 4 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest. A felmérésből kiderül, hogy a fogyasztók a törvényeken is változtatnának. Tíz emberből hét szigorúbban büntetné a hamisítókat és a hamisítványok terjesztőit. Ennek az is lehet az oka, hogy a válaszadók kétharmada szerint a hamisítványok megvásárlásával a szervezett bűnözés bevételei növekednek.
MTI/Menedzsment Fórum
