A pénzügyi és reálgazdasági válság tanulsága a villamosenergia-szektor számára, hogy a szabad piac önmagában nem szolgálja kellően a gazdaságot, kell egy határozott, kormányokon átnyúló hosszú távú energiaipari koncepció is, amit következetesen végrehajtanak - mondta Csiba Péter, a Dunamenti Erőmű Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek.
A Dunamenti Erőműnek (DE) az idén már teljesen a liberalizált piacon kell helytállnia, miután a kormány tavaly az év végén felbontotta a társasággal a hosszútávú áramvásárlási szerződéseket, amelyek az erőmű kapacitásainak több mint 80 százalékát kötötték le.
A DE 1763 megawatt beépített kapacitással rendelkezik, amelyeknek nagy szerepük van a magyar villamosenergia-rendszer kiegyenlítésében. A DE blokkjai rendkívül rugalmasan terhelhetők, percenként 4 megawatt fel- és leszabályozására képesek. A rendszerszintű kiegyenlítői feladatra minden augusztusban tendert ír ki a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt., amelyen a DE részt vesz. Az erőmű termelésének egyharmadát teszi ki ez a termék.
A kiegyenlítésben résztvevő blokkok ugyanakkor hatékonyságban elmaradnak a gáztüzeléses termelőegységektől, a hatékonyság növelésre és a környezetvédelmi paraméterek javítására tavaly kezdett el egy 220 millió eurós beruházást a társaság. Ezzel egyidejűleg folyamatban van a 170 millió eurós G-3 projekt, amely során az egyik blokkot kombinált ciklusú gáztüzeléses egységgé alakítják, és 215 megawattos teljesítményét 400 megawattra emelik. A három évesre tervezett építkezés az alapozásnál tart.
A későbbi tervek között szerepel az ugyanekkora nagyságrendű G-4 projekt is, amely még csak az engedélybeszerzés fázisában van, és megvalósítása a későbbi piaci helyzet függvénye. A folyamat végén a DE beépített kapacitása nem változna.
A DE blokkjai mintegy 20 százalékát teszik ki a teljes magyarországi beépített erőművi kapacitásnak, az elmúlt időszakban azonban az idehaza megtermelt villamos energia 8-10 százalékát állították elő. Az erőmű az MTI korábbi adatai szerint 2008-ban 3177 gigawattóra villamos energiát értékesített.
Csiba Péter elmondta: az üzleti modellváltás, amelyet az erőműnek a hosszú távú szerződések felmondása miatt végre kellett hajtania, a válság körülményei között hasznosnak bizonyult. A DE a visszaesés ellenére nem mond le a megkezdett fejlesztésekről, amelynek eredményeként egy hatékony, a környezetvédelmi normáknak minden szempontból megfelelni képes erőműtársaság jön létre.
A vezérigazgató beszámolt arról, hogy a társaság a szabadpiacra kikerülve jól helyt tudott állni, az összes - mintegy 40 hazai szabadpiaci áramkereskedővel kapcsolatban van. Termelésének kétharmadát értékesíti a szabad piacon.
A DE az idén a válság miatt mintegy 2 terawattóra áram értékesítését tervezi, tavaly még 3,2 terawattórát adott el. Csiba Péter emlékeztetett: a Mavir előrejelzése szerint a magyarországi áramfelhasználás akár 5 százalékkal is visszaeshet az idén. A vezérigazgató megjegyezte, a felhasználás csökkenését az állíthatja meg, ha a nagy termelő cégek ismét megrendelésekhez jutnak, és beindulhat a termelés.
A DE vezetése szerint jelentős eredmény lesz, ha a társaság tevékenysége nem fordul veszteségbe az idén. Ennek oka részben az, hogy az év első felében a magas gázárak miatt az áram előállításának költsége magasabb volt, mint amilyen áron el tudták adni, a második félévben pedig a csökkenő értékesítési volumen vetheti vissza az eredményt.
Csiba Péter szólt arról, hogy menetrend szerint halad a 21 millió eurós bontási projekt, amely keretében az erőmű területének mintegy 10 százalékát kitevő részen lebontják a régi erőművi épületeket, és alkalmassá teszik újabb beruházásra. A munkálatok 2006-ban kezdődtek, és várhatóan 2013-ban érnek véget. A projekt közben derült ki, hogy azbesztmentesítésre is szükség van, amelyet egy belga cég végez.
