Korábban már kifejtettem, hogy eléggé egyszerű dolguk van: eszközeik egy részét (és egyre többféle, egyre rosszabb minőségű eszközt!) betolhatnak az ECB-hez, és annak fedezetére 1%-os kamat mellett korlátlan mennyiségű hitelt kapnak, amiből megvehetik az európai kötvényeket 3-4-5%-os hozam mellett. A különbség a nyereségük, kockázatuk szinte nulla - ha például Olaszország csődbe megy, akkor amúgy is vele megy a levesbe az olasz bankok nagy része is, úgyhogy innentől nekik mindegy, nyugodtan vehetik az olasz papírokat.
Ilyen módon az ECB feltőkésíti a bankokat, hiszen azok könnyedén érhetnek el nyereséget az új hitel alkalmazásával, s mivel már ki is osztottak 500 mrd EUR ilyen hitelt decemberben, és várhatóan még egy jó adagot kiosztanak majd februárban is (lehet hogy még ugyanennyit??), ennek eredményeképp minimum éves 20-30 mrd EUR többletnyereség keletkezhet az európai bankszektorban - de ha tudnak vele élni, akár még sokkal több is. Tekintettel arra, hogy jelenleg a 6 legnagyobb európai bank piaci értéke csupán 140 mrd EUR körül van, miközben saját tőkéjük 300 mrd EUR, ez eléggé komoly összeg.
A bankok Münchausen báró módjára ki tudják magukat húzni a mocsárból, ha nem jönnek újabb sokkok. Az idő nekik dolgozik, hiszen a kamatkülönbözet folyamatosan ketyeg, és aki időt nyer életet nyer. Ennek kapcsán azon gondolkodtam el, hogy lehet, itt az ideje európai bankrészvényeket venni, mivel amennyiben mégsem lenne sokéves mély recesszió és a bankok túlélik a következő 2-3 évet nagy kihígítás nélkül (nem mindenkinek megy, lásd Unicredit esete!) akkor tőkehelyzetük - és valószínűleg ezzel párhuzamosan részvényárfolyamuk is - igen-igen jelentősen javulhat.
A nagy európai recesszió kérdésében pedig - némiképp ellentmondva saját korábbi véleményemnek - kezdek szkeptikus lenni. Az elmélet az volt (és ez részben még most is fennáll) hogy Európában a nagy adósság miatt nagy megszorításokat kell csinálni, ami recessziót okoz, ami miatt nem lesz elég állami bevétel, ami miatt megszorítást kell csinálni, és így tovább. Azonban a jó hír az, hogy ezeknek a megszorításoknak egy jelentős része már lezajlott 2011-ben. Míg 2010-ben az euróövezetben 3,4% volt az elsődleges költségvetési hiány (6,4% a teljes), az idei erőfeszítések hatására 2011-ben várhatóan 1,2% lesz az elsődleges és 4,1% a teljes hiány. Ez nagyon komoly javulás, és habár valószínűleg el kell érni az elsődleges egyensúly állapotát Európában a következő 2 év során - vagy még inkább némi elsődleges többletet - ez azonban már kisebb, de semmiképpen sem nagyobb út, mint amit eddig megtettünk. Ha pedig a költségvetési megszorítások nem lesznek olyan elképesztően nagyok, és a jegybank is támogatja a talpraállást, akkor könnyen elképzelhető, hogy stagnálással meg lehet úszni 2012-13-at, amely a jelen helyzetet és kilátásokat ismerve már kész főnyeremény lenne.
Ha e kettőt összekapcsolom, akkor lehet, hogy érdemes szétnézni az agyoncsapott európai bankrészvények piacán.
