Folyamatosan fejlődő értékelés
A díj kiírása és értékelése is folyamatosan fejlődött. A kezdeti időkben az értékelés módszereit Shiba professzortól lestük el, a 90-es évek közepén pedig a Deming díj értékelési szempontjait figyelembe véve alakítottuk ki az értékelés szempontjait és pontozási rendszerét. 2001-ben az Európai Minőség Díj és a Nemzeti Minőségi Díj értékelési módszertanának tapasztalatai alapján dolgoztuk ki a jelenleg is érvényes 9 főbb témakör szerinti pályázati anyag elkészítésének és értékelésének rendszerét.
A 9 fő témakör a következő:
- a pályázó rövid bemutatkozása
-
- a minőségfejlesztési tevékenység/program/projekt célja
-
- a fejlesztés során végigjárt folyamat
-
- az alkalmazott módszerek
-
- az elért eredmények
-
- a vezetés elkötelezettsége
-
- a belső szemléletváltás, oktatás
-
- a tapasztalatok külső és belső terjesztése
-
- továbbfejlesztési tervek, célok.
Az értékelés során a bemutatott témakörök különböző súlyszámmal szerepelnek, melyek közül a legfontosabbak: a vezetés elkötelezettsége, az eredményesség, az alkalmazott módszerek szisztematikussága és az eredmények, tapasztalatok továbbadása. E 4 témakör kapta a legnagyobb hangsúlyt Shiba professzor TQM magyarországi bevezetése során is.
Egymástól tanulás
Az ÁMR program bevezetése és minden új módszer alkalmazása során nagyon fontos volt, hogy a gyakorlati tapasztalatokat másokkal megosszuk, ne csak a saját, hanem mások tapasztalataiból, hibáiból is tanulni tudjunk. Ezért 1987 és 1990 között a programban szereplő vállalkozások számára 6 havonta 1-2 napos tapasztalatcserét szerveztünk, melyen több alkalommal Shiba professzor is részt vett. Az egymástól tanulás a díjra pályázók esetében is fontos szempont volt. A pályázók előterjesztései (mely semmilyen más díj esetében nem létezik) mindig nyitottak voltak más pályázók számára, így a pályázók egymásnak is tudtak visszajelzést adni. Az egymástól tanulás ezen formája alkotta a ma igen népszerű benchmarking tevékenység alapját.
Shiba díjban sohasem részesülhetett olyan szervezet, amely jó gyakorlatát, vagy tapasztalatait nem volt hajlandó mások vagy a társadalom javára fordítani.
A tanulás mindig a konkrétumok, a "TÉNYEK" nyelvén alapult, illetve a szervezeteknél szerzett konkrét tapasztalatokon. Az elmúlt 2 évben Shiba professzor vezetésével ismét szerveztünk olyan workshopot, melynek célja éppen a mások jó gyakorlatának megismerése volt.
2003-ban mintegy 35 fő részvételével a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, mint az aktuális Shiba Díj nyertes adott otthont a workshopnak, amelyen óvoda, iskola, ipari vállalkozás és a rendőrség terén alkalmazott, bevált minőségfejlesztési módszereket osztottuk meg egymással. Természetesen e napok keretében Shiba professzor mindig tanít új módszereket, és továbbadja sajátos logikus szemléletmódját a résztvevők számára.
Shiba professzor javaslatára a GKM és a Minőségfejlesztési Központ az első 4 magyar Nemzeti Minőségi Díj nyertes vállalkozásával Nemzeti Minőség Klubot hozott létre, melynek célja az egymástól tanulás. A klub tagjai az NMD és a IIASA-Shiba Díj nyertesei. A klub a jó gyakorlatot negyedévente más-más nyertesnél megrendezett klubülések keretében adja tovább. A klubnak jelenleg 111 tagja van.
(Menedzsment Fórum)
Kapcsolódó anyagok
A minőségbe fektetett pénz megtérül
Hogyan sikerült? - tapasztalatok a IIASA-Shiba Díj kapcsán
"Mire adnak" IIASA-Shiba Díjakat
