//www.ekathimerini.com/4dcgi/_w_articles_wsite1_1_01/06/2012_444972
Nézzük mit szeretne:
- a kiadásokat GDP-arányosan a trojka által kitűzött 36% helyett 43-46%-ra emelni (miből?)
- a minimálbér 22%-os csökkentését visszavonni és ismét 751 euróra emelni (miből?)
- a munkaerőpiaci reformokat visszafordítani, az eddigi liberalizációt eltörölni (miért?)
- továbbá: "The other immediate goals are to scrap all emergency taxes, starting with low income earners and those living close in poverty...The leftists would immediately suspend any cuts to social spending, pensions and public sector salaries. They would also conduct a public expenditure review and form a central state body to conduct procurements." (és ismét csak miből, miből, miből lesz erre pénz?)
- természetesen államosítás is lenne rendes kommunistához méltón (telekom, bankok, olaj, közművek)
- mindemellett ÁFA-csökkentés is lenne az alapvető fogyasztási cikkekre (naná!)
A fenti program 100%-os közgazdasági nonszensz, a semmiből nem lehet valamit csinálni. Jelenleg a görög állam bevételei (kamatok nélkül) még mindig egy kicsit alacsonyabbak, mint a kiadásai, Tsipras pedig szinte csak megugró költekezést és kisebb bevételeket tervez, ami ismét óriási hiányt idézne elő, a költségvetés sokkal többet költene, mint a bevételei. Ez csak úgy lehetséges, hogyha valaki ad rá pénzt. Mivel erre senki nem lesz hajlandó, így marad a másik megoldás: Tsipras elkezdhet pénzt nyomtatni. Ha eurót nyomtat azonnal kipenderítik az eurózónából, ha drachmát, akkor magát rakta ki.
A program rövid, dalos összefoglalása:
Tsipras kommunistaként kezdte, most is az, nem változott. Ha nyer, akkor valószínűleg beváltja programjának nagy részét, és akkor a görög gazdaság káoszba fog zuhanni. Nem ért máshoz mint a költekezéshez és államosításhoz (az utóbbi az előbbi fedezete próbál lenni). Ha ő nyer, akkor szinte biztos, hogy a görög eurónak vége...
MÁSIK TÉMA:
A tőkepiacokon a pánik komoly jeleit láthattuk a héten: összeomló amerikai és német hosszú hozamok, olaj, rézárak és a végén a részvényárak is beestek. Nyilvánvaló, hogy komoly félelem alakult ki egy globális recessziótól - ez pedig megteremtheti a lehetőségét egy komolyabb emelkedésnek, különösen a továbbra is viszonylag erős S&P-ben és DAX-ban. Habár az európai politikusok oldaláról mindenképpen érdemi reakciókra van szükség, mivel különben a bankbetétek vándorlása fel fog gyorsulni délről északra (a megoldás egyértelmű és immáron kötelező: egész Európára kiterjedő betétbiztosítás, ahol minden betétért minden ország közösen vállal felelősséget) és továbbra is elkerülhetetlennek látszik, hogy az ECB maximálja az állampapírhozamokat a jól viselkedő államok számára (maximum 4%-on), de míg ide eljutunk sok víz fog lefolyni minden európai folyón, de részleges megoldások is sokat segíthetnek. Tehát a végső megoldás - bár egyértelmű - politikailag nehezen kivitelezhető, de nem látszik megkerülhetőnek. Időleges megoldások is lehetnek azonban, amelyek a nagyon negatívvá vált hangulatban akár többhetes-hónapos tőzsdei áremelkedést idézhetnek elő. Külön érdekes, hogy pl. az európai bankszektor a hihetetlen rossz hírek ellenére az elmúlt 5-10 napban gyakorlatilag nem esik.
Az olaj elképesztő árzuhanása kapcsán egyébként azt gondolom, hogy az árupiaci bull 2008-ban valószínűleg éppúgy befejeződött, mint a 70-es évek áremelkedése 1980 környékén, ám akkor is eltelt vagy 6-8 év mire ez nyilvánvaló lett. Ma is, habár 2008 óta a legtöbb fontos árú nem ment új csúcspontra, még sokan hiszik, hogy az árupiaci hosszútávú emelkedő trend töretlen. Ez utóbbi kérdéses, az viszont biztos, hogy az elmúlt 200 évben az árupiaci árfolyamok reálértékben folyamatosan lefelé csúsznak, tehát az árúk vásárlása rossz befektetés volt az idő nagy részében. Jellemzően 5-10 éves fellángolásokat 10-20 éves reálértékben történő lecsorgás, oldalazás szokta követni, azt hiszem most sem lesz ez másképp. Az arany a jelenlegi környezetben még tán hihető, hogy emelkedik, de a többi árú esetében inkább csak az oldalazást látom hihetőnek (mondjuk olaj 50-100 dollár közötti sávban éveken át).
A korábbi cikkhez (lásd:
Részvény: Fúj!) jól passzol az alábbi néhány grafikon, világosan látszik, hogy a hazai tőzsdei forgalom eltűnőben, jól alakul a piaccal szembeni averzió, amely megágyaz a következő bikapiacnak (majd valamikor eljön az):
