//index.hu/gazdasag/penzbeszel/2012/01/02/ortodox_kalauz_imf_nelkuli_kormanyoknak/
Pár dolgot azért hozzáfűznék:
- Az, hogy egy ország csődbe megy-e, az egyrészt matematika, másrészt szándék kérdése. Egyértelmű, hogy Magyarországnak nem szükségszerű csődbe mennie (sőt!), az viszont nem egyértelmű, hogy mi a politikai szándék, a bizonytalanságot épp ez utóbbi generálja, és ez a bizonytalanság senkinek nem tesz jót.
- Magyarország devizatartaléka nagyobb, mint a devizában denominált államadósság, így a jegybanki tartalék teljes leépítésével akár a teljes devizás államadósság visszafizethető. A baj a lakossági (kisebb részben pedig önkormányzati és vállalati) devizahitelekkel van: ha ezeket is az adóssághoz számoljuk, akkor ezek összege már jóval nagyobb, mint a devizatartalék. Márpedig, ha elkezdené Magyarország a pénznyomtatást+devizatartalékból államadósság-visszafizetést, akkor a forint attól egyből begyöngülne, ami miatt a lakosság képtelen lenne fizetni devizaadósságát, illetve következő lépésben a bankok mennének tönkre, tehát ez nem járható út.
- Továbbá nem felejthető, hogy maga a tőkemenekítés önerősítő folyamata öngerjesztő módon igen felgyorsítaná az egészet.
Mindenesetre a professzor úr által leírt folyamat egy klasszikus feltörekvő piaci adósságválság, sok ilyen volt már a világban, és lesz is még sok hasonló (a szomorú valójában az, hogy egy EU-tagország esetén egyáltalán ilyenről beszélnünk kell). A magyar államnak nem szükséges erre az útra lépnie, de ha valóban erre indul el, akkor a következmények egyértelműek lennének: 1-2 év nagyon mély recesszió (bankcsődökkel, megugró munkanélküliséggel), EURHUF 500-1000 között, kétszámjegyű infláció; viszont cserébe igen jelentősen sikerülne leépíteni az adósságszintünket (a devizást ui. csak részben fizetnénk vissza, a forintos meg el lenne inflálva) és utána valószínűleg megugró növekedéssel (á lá Argentína a csőd után).
Reméljük 2012-ben nem ezzel kell foglalkoznunk majd.
