A dokumentum szerint az Akadémia vezetői kollégiuma megállapította, hogy időarányosan teljesültek a meghatározott célok. A reform első szakaszában, 2006-ban a kutatóhálózat és kutatás-menedzsment területén minőségelvű változásokat hajtottak végre. Az intézetigazgatói pályázatokat nemzetközi körben hirdették meg, a kutatócsoportok hálózatának forrásait versenypályázati formában osztották fel, önálló kutatóintézeti főosztályt, illetve kutatás-fejlesztési és innovációs főosztályt hoztak létre.
Mindemellett nemzetközi zsűrik jöttek létre, amelyek tagjai közreműködnek a pályázati folyamatokban. Az aránytalanságok, amelyek az MTA tagjai között a nők és fiatalok hátrányára alakultak ki, jelentős mértékben csökkennek a tagválasztás során, s tovább javult a fiatal kutatók aránya a kutatóintézetekben.
A reform második szakaszában, 2006-2007-ben az MTA részt vett egyebek mellett a kormányzati kutatás-fejlesztési stratégia és az Új Magyarország Fejlesztési Terv kidolgozásában. A harmadik szakaszban folytatják az Akadémia szervezeti átalakításait, s kezdeményezik az akadémiai törvény, valamint a kapcsolódó gazdasági és innovációs jogszabályok módosítását.
A reformbizottság elképzelései szerint az akadémiai törvény módosításával az MTA döntéshozatali mechanizmusában a jelenlegi túlszabályozottságot felváltaná egy életszerű és hatékony, a személyi felelősségeket és jogköröket egyértelműen rögzítő szervezeti működés. Szükség van a teljesítményértékelés jogszabályi kereteinek átalakítására, valamint az értékelési formák érvényesítésére - mutatnak rá az előterjesztésben.
