www.nyilasi.hu
Ebben az elképesztő gyorsaságú eladósodási folyamatra hívta fel a figyelmet (külön bónusz volt az egyik grafikon forrása: babylontoday.com :)) Habár több dologban egyetértek vele, úgy látom, hogy az amerikai helyzet sokkal árnyaltabb és egyáltalán nem annyira drámai.
Először is, tény, hogy a 2008-9-es válság hatására egyrészt az automatikus stabilizátorok révén (pl. válságban sok a munkanélküli, nekik sok segélyt kell kifizetni, ami növeli a kiadásokat), rendkívül megnőtt a költségvetési deficit, amihez hozzájárult még a szándékosan komoly szövetségi költekezés is (pl. autógyárak államosítása, adócsökkentés, stb.). 2009-ben 1400 milliárd dollár volt a hiány, 2010-11-ben kb. 1300, 2012-ben várhatóan kb. 1100 milliárd dollár lesz (www.cbo.gov), azaz lassú deficitcsökkenés volt, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy ezalatt a GDP is nőtt nominálisan, akkor látható, hogy 10%-ról 7,5%-ra csökkent a deficit. Habár ez még mindig magas, ám látszik, hogy valami azért történik deficitcsökkentés terén. 2013-ban pedig a rettegett költségvetési szakadék (fiscal cliff) valamilyen mértékben biztos bekövetkezik, így a deficit 6%-nál várhatóan nem lesz magasabb, de lehet hogy csak 4-5% lesz, amit sok európai állam megirigyelne.
És ráadásul ott van még az aduász is: a quantitative easing, QE, avagy leánykori nevén pénznyomtatás. Hiába nő ugyanis az amerikai államadósság, azaz a kibocsátott állampapírok állománya, ha azt frissen nyomtatott pénzből maga a szövetségi jegybank, a Fed vásárolja meg. A Fed - minden ellenkező híreszteléssel és összeesküvés-elmélettel szemben - állami intézmény, nyeresége és vesztesége az államkasszába megy, mint más jegybankoknál is, vezetőit pedig az állam nevezi ki. A Fed - éppúgy mint más jegybankok - tehát az államháztartás része! Ha a Fed vásárol meg állampapírokat, akkor az amerikai állam valójában magának tartozik, a kibocsátott állampapírok növelik a bruttó adósságát, de a valós, nettó adósságát nem, hiszen az sem adósság ha a jobb zsebem tartozik a bal zsebemnek (ezt a világ legtöbb részén megértik, kivéve egyes KEU országokban, ahol a jegybankot akarják megadóztatni valamilyen érthetetlen és értelmetlen okból).
Így a GDP 100% körüli amerikai államadósság nem valós adat, mert annak nem kis része a FED-hez került, frissen nyomott elektronikus jelekből vásárolva meg azokat. A valós szám (forrás a fenti: CBO), tehát azon állampapírok állománya, amelyeket piaci szereplők tartanak a GDP 72%-a "csupán", amely jóval alacsonyabb, mint az európai átlag, alacsonyabb, mint a "világrekorder adósságcsökkentő" Magyarország, vagy Németország államadóssága. Egyébként a CBO előrejelzése szerint 2020-ra 62% lesz a nettó államadósság, ha lesz megszorítás, míg ha nem lesz semmi (ez nagyjából kizárható), akkor 85%, ami ugyancsak nem rosszabb mint a mostani európai átlag.
Harmadrészt az USA demográfiailag sokkal jobban áll, mint Európa, tehát sokkal könnyebb is kinőniük az adósságot. Nem szeretném lekicsinyelni az amerikai eladósodás problematikáját, de úgy gondolom, hogy sokkal-sokkal jobban állnak mint a "fejlett" országok nagy része, és az államadósság növekedése - bár hosszú távon veszélyes - rövid távon nem izgalmas probléma. A valódi veszélyforrás, mind náluk, mind Európában ugyanaz: az elöregedő társadalmak számára a beígért nyugdíj és egészségügyi ellátás, azaz a rejtett kötelezettségek azok, amik kifizethetetlenek, de ez nincs benne a deklarált államadósságban. Bizonyos, hogy 20-30 év múlva az idősek a jelenleginél jóval később mennek nyugdíjba, és jóval kevesebb ellátást fognak kapni. Az állami kötelezettségeknek tehát nem az explicit, hanem az implicit, beígért része az, amit biztosan nem fog tudni kifizetni szinte egyik állam sem, beleértve a magyart is. Nálunk ezért is különösen nagy önbecsapás amit a magánnyugdíjpénzekkel csináltunk, ugyanis azok államosítása a jövő felélése, hasonló hatással jár mint az eladósodás, csupán annyi történt, hogy egy rövidebb kötelezettséget (állampapírokból eredő adósság) egy hosszabb távú kötelezettséggel (nyugdíjfizetés) cseréltünk fel. Azaz, az állampapírtulajdonosoknak csoportosítottunk át pénzt a jövő nyugdíjasaitól, ami majd 20 év múlva fog visszaütni...
***
Egy kiegészítés: Az természetesen egyértelműnek tűnik, hogy a fejlett országok állampapírjait vásárlók nagy eséllyel reálértelemben bukni fognak befektetéseiken, mivel a jelenlegi igen alacsony nominális kamatszint (0-2%, de van ahol negatív!) mellett majdnem biztos, hogy a reálhozamuk negatív lesz. Befektetési szempontból tehát a fejlett, jó besorolású országok állampapírjai valóban nem vonzóak, szinte garantált vagyoneróziót fognak okozni, az ingatlanok és részvények kockázat-hozam aránya sokkal kedvezőbb jópár éves távon.
