Az első, mai értelemben vett boltok Budán nyíltak meg, nem sokkal az 1686-os felszabadulást hozó ostrom után. Tizennégy esztendővel később már tizennégy polgár bírt szabadalomlevéllel az efféle tevékenységre. Előrébb ugorva az időben Mössmer József Pesten, a Zsibárus és az Uri utca sarkán álló úgynevezett Orczy-féle házban ajánlotta a vevők figyelmébe dúsan "rendezett" raktárát. Lehetett itt kapni I' és 5/6 széles rumburgi vásznakat 54, 50, 42, 38 és 30 rőfös hosszban, továbbá ugyan ebben a méretben pamut-csinvatot is. De akadt itt még "hat-tizenkettő-huszonnégy személyes étkészlet, csemege- és kávés-kendőcske vagy százféle, ezernyi vászon-zsebkendő, batisok- és ing-kelmék, fehér és fekete perkál, függöny-szövet nyári-piquet, parketok és béllésbe való szőrme" is. (E sorok írója meghívja azt az olvasót egy sörre, aki megfejti, mit jelent a "batisok, parket, nyári-piquet és csinvat!")
Abban az időben – azaz a XIX. század vége felé – működött Budapesten Mayr Károly és Szávoszt Alphons mag- és növénykereskedése. A két firma természetesen egymás konkurense volt – díszes apró- vagy kolumnás hirdetéseik hol tételesen és unalmasan felsorolják az általuk forgalmazott termékeket, hol pedig hatalmas növényekkel kelletik az általuk kínált magokat. Dédanyáinknál nagy sláger volt camelia, azalea, rhododendron, erica, pelargonia – ezeket zacskószám vitték és ültették el a kiskertekben, ablakpárkányra kihelyezett öblös cserepekben. Mayr Károly a lap alján általában külön fölhívta a közönség figyelmét, hogy a virághagyma-árusítás kizárólag ősszel kezdődik. Nagy képes árjegyzékkel természetesen mindkét fél szívesen és ingyen szolgált.
E számunk zárásaként pedig emlékezzünk meg Apfel úrról, aki fogakat kínált egy forint ötven krajczáros darabáron. Tette mindezt kezesség mellett saját műtermében, az Erzsébet-tér 10. szám alatt.
(Folytatjuk)
Lázin Miklós András
