Az elmúlt hetekben tapasztalt forintgyengülés miatt a forintban fizetendő törlesztő részletek a következő hónapban akár 5-6 százalékkal is magasabbak lehetnek, ez pedig akár a korábban tervezett cash flow-t is befolyásolhatja.
Magyarországon a cégek túlnyomó többsége forintban kapja meg a bevételeit (ahogy a lakosság is forintban kap fizetést), miközben az elmúlt években egyre nagyobb lett a devizahitelek aránya. Az alacsony kamatok miatt úgy néz ki, hogy jó ötlet devizában eladósodni, a kockázatokról viszont nem szabad elfeledkezni.
Kamat és árfolyamkockázat
A fő ok, amiért a többség a devizahitelt választja, mert a havi törlesztő részletek a devizahiteleknél sokkal alacsonyabbak, mint a forinthiteleknél. Devizahiteleknél kétféle kockázattal kell számolnunk. A havi részletet a kamatláb változása mellett az árfolyam változása is emelheti, illetve csökkentheti. Vagyis a devizahiteleknél nem mindegy, hogyan alakul a forint/euró, a forint/svájci frank, illetve forint/yen árfolyam.
Ami a kamatlábak változását illeti, a szakértők drasztikus kamatcsökkentésre vagy kamatemelésre sem a svájci jegybank, sem az Európai Központi Bank részéről nem számítanak. Így ebből kifolyólag rövid távon nem várható a törlesztő részletek jelentős változása.
A deviza alapú hiteleket a bankok devizában tartják nyilván, de a folyósítás mellett a törlesztések is döntően forintban történnek. A havi törlesztőrészleteket frankban, illetve euróban állapítják meg, majd azt a mindenkori forint- árfolyammal megszorzott összeget kell hónapról hónapra a banknak visszafizetni. Az árfolyamokat azonban nem lehet előre látni, ez a bizonytalanság a devizahitelek árfolyamkockázata. Ha tehát a forint a korábbi 250 körüli szintről, ahogy azt mostanában tette 265 forintig gyengül az euróval szemben, akkor az hat százalékos többletköltséget jelent számunkra a havi részletnél. Fontos azonban megjegyezni, hogy csak abban a hónapban lesz drágább a törlesztés, amelyikben a forintárfolyam gyengébb volt az eredeti szerződéskötéskori árfolyamnál.
Mi van a forinthitelekkel
A forinthitelek mellett szóló érv, hogy jóval kiszámíthatóbb az az összeg, amit havonta fizetnünk kell, ám ezért a kisebb kockázatért általában magasabb kamatot fizetünk. Sajnos a legfrisebb elemzések szerint a hazai inflációs szint meredek esése és ezzel párhuzamosan a jegybanki (és a hitelkamatlábak) csökkenésével nem lehet számolni, így az idei évben a deviza és a forint közötti kamatkülönbség az év második felében csökkenhet.
És ha devizában van jövedelmünk?
A cégek számára érdekes lehet az a kérdés is, hogy milyen hitelt érdemes felvenniük akkor, ha a bevételeik egy része devizában keletkezik. Problémát jelenthet, hogy a bevéltelek forintra váltása is kockázatot rejt önmagában, hiszen a szerződés megkötésekor nem lehet tudni, hogy a teljesítéskor mennyi forintot kapunk a leszállított árunkért. Így logikus lépésnek tűnik, hogy amennyiben ezeket a bevételeket nem fedezzük le, akkor a befolyó összeget például hiteltörlesztésre fordítsuk, csökkentve az árfolyamváltozásokból eredő kockázatainkat.
Forint- vagy devizahitel?
Legyen szó magáncélú vagy vállalati hitelről, nincs könnyű helyzetben, akinek arról kell döntenie, hogy a hazai fizetőeszközben vagy másmilyen devizanemben adósodjon el. Miközben a hírek arról szólnak, hogy gyengül a forint és drágulnak a devizahitelek, azok kamatai ugyanis még mindig jóval kedvezőbbek, mint a forinté.
