Az ELI egyike az EU 2015-ig tervezett harmincöt, stratégiai fontosságú tudományos nagyberuházásának, melyeknek listáját egy speciális szakértői bizottság állította össze annak érdekében, hogy az öreg kontinens megőrizhesse versenyképességét. Az ELI-fejlesztés teljes költsége mintegy 400 millió euróra rúg, ennek 60 százalékát fedezi az EU, a fennmaradó 40 százalékot pedig önerőből kell finanszíroznia a befogadó államnak.
Az ELI olyan lézeres központ lesz, amelyben a tervek szerint a jelenleg ismert lézerekénél ezerszer nagyobb teljesítmény válik elérhetővé - magyarázta Szabó Gábor akadémikustól, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) optikai és kvantumelektronikai tanszékének oktatója a Napi Gazdaságnak. A beruházásnak hazánk mellett az Egyesült Királyság, Franciaország, Csehország és Románia szeretne helyet adni. A tervek szerint 2011-re kell letenni a megvalósításra vonatkozó részletes koncepciót. A helyszín kiválasztása folyamatban van; ez év végén, de legkésőbb a 2010 elején eldől, hol épülhet meg 2014-re vagy 2015-re a központ.
Szeged esélyeit javítja, hogy már biztossá vált: nem Debrecenbe kerül az Európai Neutronkutató Központ. Az Elbától keletre így továbbra sincs hasonló nagyberendezés Európában, ez pedig az akadémikus szerint elgondolkodtathatja az illetékes döntéshozókat. Amellett, hogy szigorúan csak szakmai szempontokat tekintve az Egyesült Királyság vagy Franciaország lenne a befutó, várhatóan figyelembe veszik majd az új tagállamok igényét is egy ilyen nagyságrendű beruházás iránt - véli a szakember.
Szabó szerint a szuperlézer számos olyan kísérletre ad majd lehetőséget, melyeknek egyelőre még csak az első lépései történtek meg, emellett rengeteg tudományos, illetve terápiás eljárás, technika válhat megvalósíthatóvá vagy költséghatékonyabbá az eddig ismertnél ezerszer nagyobb lézerteljesítmény révén. A lehetséges alkalmazások köre roppant széles: a mély alapkutatásoktól az anyagtudományig és az orvostudományig terjed.
A tumorok igen korai stádiumú felismerését segíthetik a nagy teljesítményű lézerrel előállított röntgensugárnyalábok, az agyi diagnosztikában pedig szintén komoly előrelépést jelenthet, ha új optikai gyorsítók létrehozásával szélesebb körben elterjedhetne az úgynevezett PET-technika. Szinte még fel sem mérhető a jelentőségük az ELI segítségével végezhető anyagtudományi kutatásoknak - ha a fémek felületén végbemenő elemi jelenségek nyomon követhetővé válnak, akár a károsanyag-kibocsátás is kedvezően befolyásolható.
Megvalósulhat az is, amit még egy évtizeddel ezelőtt sem gondoltak a tudósok: a szuperlézerrel még az atommagokat is befolyásolni lehetne. Így akár olyan módszer is kidolgozható, amellyel a hosszú életű radioaktív izotópok rövid életűvé változnak - komoly eredmény lenne a radioaktív hulladékok tárolásánál, ha a több ezer év alatt lebomló veszélyes anyag akár tíz év alatt "kimúlna".
Maga a berendezés a körülbelül 20 ezer négyzetméteres épületben helyezkedne el, a projekt a kiszolgáló rendszerekkel együtt 4-6 hektár területet igényel, írja a Napi Gazdaság.
