3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Írtam már januárban az európai bankokról, azóta vagy 20 százalékkal vannak feljebb, de még mindig úgy látom, hogy komoly árfolyamnövekedési potenciál lehet bennük.

Az európai bankszektor kapitalizációja 300-350 milliárd euró körül van, és jellemzően a könyv szerinti érték 0,4-0,8-szeresén forognak, azaz a piac véleménye szerint vagy jelentős hitelezési veszteségeik lesznek a következő években, vagy pedig eleve nem mondanak igazat a saját tőkéjükkel kapcsolatban. Habár mindkettő igaz lehet, számomra egészen más érdekességet rejtenek a bankok. Az ECB 3-éves hitelének (LTRO) kiosztása jelentősen megváltoztatta számos bank jövedelmezőségét. Hiszen mit tudtak csinálni a bankok a kapott 1 százalékos pénzzel? Bármit. Vehettek belőle 2-7 százalék között állampapírt, visszavehették saját kötvényeiket (nyereséggel!), ahogy nemrég az Erste és az Unicredit is megtette, vagy vehettek belőle más eszközöket is. Mindegy, hogy saját 5-10 százalékos hozamú kötvényeiket vették vissza, vagy állampapírt vettek, annyi bizonyos, hogyha egy egész kicsit is értelmesen csinálták a dolgaikat, akkor az 1 százalékos hitelből annál jóval magasabb hozamú értékpapírokat vásároltak - a hozamkülönbséget pedig megnyerik. Ezért is különösen érdekes az ECB programja, mivel - ellentétben a Fed vagy a BoE pénznyomtatásával, nem csak az állampapírok hozamát nyomja le, hanem ezt úgy teszi meg, hogy közben a nyereség egy része a bankokhoz jut, feltőkésítve azokat.

Az ECB az LTRO keretében 1000 milliárd eurót osztott ki a bankoknak. Amennyiben ennek egy része csak óvatossági okok miatt is lett felvéve, és esetleg rövidlejáratú betétként visszakerült a jegybankhoz, valószínűleg azért több, mint a felét a fent leírt carry-trade-re használták ki a bankok. Az 1 százalékos hitel, és a befektetési hozam (minimum 3-4-5 %) különbsége a bankrendszer nyeresége. Ráadásul ha saját kötvényeiket veszik vissza vagy állampapírokat vásároltak, akkor kockázat nélkül keresik a pénzt - méghozzá nem is keveset. Ha óvatosan azt feltételezzük, hogy 600-700 milliárdon keresnek éves 3 százalékot, akkor ez azt jelenti, hogy éves 20 milliárd euró nyereség hullik az ölükbe, ami gigantikus összeg - és nagyon gondolkodni és kockázatot vállalni sem kell hozzá. Ez éves 3-4-5 százalékponttal dobja meg sajáttőke-arányos nyereségüket, és ha nem lesznek nagy hitelezési veszteségeik, akkor pusztán ennek révén simán nyereségesek maradhatnak.

Mit jelent mindez? Ha nincs európai adósságválság és mély recesszió, akkor az európai bankok nyereségesek maradhatnak, sőt akár meglepően magas nyereséget (és osztalékot!) produkálhatnak befektetőiknek. Mivel mélyen könyv szerinti értékük alatt vannak, így még a jelenlegi árfolyamokról sem lenne meglepő ha duplázódnának. Természetesen kockázatok vannak - de a potenciális hozam is ennek megfelelő.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!