Robotgolyó
Az újítás lényege, hogy a gömbforma és az újszerű mechanika miatt a készülék nem képes felborulni. A gömb mérete csak jelentéktelen mértékben befolyásolja a robot súlyát, lejtőmászó képessége pedig szinte a végletekig növelhető, annak csak a súrlódás szab határt. A központi vezérlőegység egy miniatűr számítógép, amihez egy úgynevezett giroszkóp csatlakozik, így a vezérlőprogram képes kontrollálni a robot mozgását.
A gépezetet a budapesti Szent Margit Gimnázium 18 éves diákjai, Gilyén András és Szvoboda Péter készítették. Közülük Gilyén András már nem számít kezdőnek. Tavaly már kapott első díjat az úgynevezett "mobilos iránytűvel", ami egy számítógépre írt program, a legtöbb készüléken futtatható és - mint nevéből is kiderül - megmutatja, merre van Észak vagy Dél. Ezenkívül ki tudja rajzolni a holdfázist is, valamint kiírja a Nap/Hold-kelte/nyugta idejét is bárhol, bármely napra. Ha megméri a nap/holdsugarak beesési szögét a beépített szögmérővel, akkor még a pontos helyzetét is meg tudja határozni. Ezt az alkalmazást azóta már a T-Mobile feltette a wap portáljára.
Marketingmunka
Bár Gilyén Andrásékat a gömbrobottal kapcsolatban még nem kereste meg befektető, az ifjúsági innovációs verseny nyertesei és díjazottjai hosszú távon üzleti sikerekre számítanak. A rajzolás mozgásmintájának felismerésével például kiválóan lehet személyre szabott, kézírásunkat felismerő beléptetőkaput építeni, vagy számítógépes adatvédelmet létrehozni. (A megvalósításhoz persze létre kell még hozni az ehhez szükséges berendezéseket és magát az alapprogramot is valószínűleg "farigcsálni" kell.)
Az azonosításra használható számítógépes programot készítő 14 éves Buza Dániel István, aki a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnáziumba jár, profi módon készült a verseny eredményhirdetése alkalmából rendezett kiállításra: saját maga gyártott rövid ismertetetőfüzeteket, amelyeket minden érdeklődőnek a kezébe nyomott. Amikor megemlítettem neki, hogy ügyes a marketingje, az idegen szó hallatán kicsit meglepődött. Azt mondta, hogy az nem nagyon érdekli, de szeretné, ha minél többen ismernék a találmányát.
Gondolkodásmód
Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke szerint egy-egy ilyen verseny pont erre jó. A nagy cégek folyamatosan figyelemmel kísérik a magyarországi fiatal kutatók, tudósok és feltalálók versenyét, amit az bizonyít a legjobban, hogy többen - így például az Egis, a GE Hungary vagy a Magyar Telekom is - ajánlottak fel díjakat. Szabó Gábor hozzátette: a versenyzők többsége még nagyon fiatal, ugyanakkor vannak közöttük olyanok, akiknek nagyon fejlett a tudományos gondolkodásmódja.
Példaként említette a növények önvédelmével foglalkozó dolgozatot, aminek legfőbb értéke szerinte az volt, hogy a felfedezés legapróbb csírájából vitt végig egy témát a lehetséges alkalmazással járó megoldásig. A növények egy része ugyanis bűzt áraszt magából, hogy a kártevőket elriassza. A 18 éves Spohn Márton azt vizsgálta, hogyan tudja a növény felszabadítani a szagot adó vegyületeket. A kutatás eredményeinek lehetséges alkalmazási területe lehet például a nem környezetszennyező növényvédő szerek kifejlesztése.
A kiállított nyertes és dicséretben részesült pályaműveket megnézte Sólyom László köztársasági elnök is, aki reméli, hogy a jövőben már az ötletekből megvalósult fejlesztések eredményeit is számba lehet venni. "Az általam tanulmányozott munkákból árad a frissesség, az ismeret, a szorgalom és a munka" - tette hozzá az elnök. Különösen örült annak, hogy a pályamunkákon látszik: a diákok felelősen gondolkodnak a jövőről.
L. Nagy Gábor
