4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Habár Matolcsy miniszter állítja, hogy ő olyan könyvből dolgozik, amit még nem írtak meg, én már sajnos olvastam ezt a könyvet, a címe: A latin-amerikai válságok története.

A kormány unortodoxnak nevezett intézkedései igen sokban hasonlítanak a 70-80-90-es és kétezres évek dél-amerikai különutas próbálkozásaira és ennek megfelelően hatásaik is viszonylag könnyen előrejelezhetőek voltak eddig is. Különösen az argentínok elmúlt évekbeli próbálkozásait érdemes figyelemmel követni, mert láthatóan tőlük sokat tanult a magyar gazdasági vezetés. Emlékezetes, hogy az argentínok is államosították a magánnyugdíjpénztári szektort, majd ezek után hozzányúltak a jegybanki tartalékokhoz. Lehetett sejteni, hogy Magyarországon is van politikai igény erre, és erről is írtam. Most újabb pletykák röppentek fel ezzel kapcsolatban.

Ha az EU végső soron megakadályozná az IMF-megállapodás aláírását, egy mozdulattal össze lehetne vonni a jegybankot és a PSZÁF-ot, és az MNB 35 milliárd eurós devizatartalékának egy részét lehetne használni a likviditás biztosítására - mondta a lapnak egy ismert kormánypárti politikus."

Nem kell nagy jóstehetség a magyar események előrelátásához, elég rövid argentín tanulmányutat tenni (kollégáink éppen most, a helyszínen tanulmányozzák a helyzetet, jövőre beszámolok róla, hogy mit tapasztaltak), vagy legalább elolvasni, hogy ott mi zajlik.

A jegybanki devizatartalék nagysága miatt igen vonzó megszerzése. Önmagában véve azt gondolom, hogy mivel az IMF-pénzt amúgy is a jegybank váltotta le forintra, és az euróban most is ott van a tartalékban, nem okoz gigantikus problémát, ha a jegybanki tartalékból fizetjük azt vissza (a mindennapos likviditás biztosítása már eléggé meredeknek tűnik viszont). Fizikailag megoldható, veszélyt nem jelent, kisebb devizatartalék mellett is el tud éldegélni az ország. Ráadásul jelenleg a devizatartalékok nagyobbak, mint a magyar állam teljes devizaadóssága, tehát a terv megvalósítható.

A nagy buktató a dolog optikájában van: a jegybanki függetlenség és devizatartalékok elvonása kivitelezhető mondjuk Argentínában, vagy Kongóban de egy EU-országban igen nehezen. Könnyen lehet, hogy ez akár az EU-ból való kiközösítésünkhöz vezetne, valamint ahhoz, hogy a forintos magyar állampapírpiacot tömegével hagyják el a befektetők, a hozamok megugrását és a forint összeomlását okozva. Ezért veszélyes tehát ez az elképzelés.

A jelenlegi gazdaságpolitika legnagyobb hibája éppen az, hogy nem érti, hogy attól, hogy valami megvalósítható, matematikailag megoldható, és esetleg első körben pozitív a hatása, másod- és harmadkörös hatásai olyan nagyon negatívak lehetnek, hogy az bőven negálja az elsőkörös hatásokat.

Ennek jó példája az SZJA-csökkentés: hiába hagyok a jobbmódúaknál több pénzt, ha közben ők azt gondolják közben, hogy a jogbiztonság csökken, ha úgy érzik megtakarításaik nincsenek biztonságban, akkor ezt a többletjövedelmet nem költik el, hanem kiviszik külföldre, megindul a tőkemenekítés: sajnos ennek vannak jelei Magyarországon is - következményei beláthatatlanok, vagy jobban mondva beláthatóak, de ezt inkább hagyjuk is.

Egyébként ha adhatnék esetleg én is egy jó kis argentínoktól ellesett ötletet: miután a külföldi finanszírozás elzárult előttük, kigondolták, hogy peso-ban fognak kötvényeket kibocsátani. Ám a lakosság nem akarta megvenni ezeket, mert félt a megugró inflációtól, és így fix kamatozású kötvények vételére nem voltak hajlandóak, mert tudták, hogy a jövőbeni árfolyam és infláció nehezen kiszámítható. Erre a kormány olyan kötvényeket bocsátott ki, amelyek az infláció feletti pár, 3-4%pont-os reálkamatot fizetnek, így biztosítva az embereket, hogy nem erodálódik befektetéseik reálértéke. Az argentín statisztikai hivatal szerint jelenleg 10% az infláció Argentínában, így a kötvények 13-14% kamatot fizetnek. Független elemzők szerint persze a valós inflációs szám 25%, de aki saját inflációs becslést (efféle alávaló propagandát!!!) mer kiadni, azt beperelik, mert ezt bűncselekménnyé nyilvánították. Lehet még sokat tanulni az argentínoktól...

(mondjuk azt már tényleg csak zárójelben jegyzem meg, hogy Argentína az 1900-as évek fordulóján a világ egyik leggazdagabb országa volt, USA-val emlegették egy szinten. Az unortodox megoldások azóta pár államcsődhoz és hiperinflációhoz vezettek.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!