5p

A múltkor már írtam a frankról, de minél többet foglalkozom a témával, annál inkább úgy látom, hogy a következő évben könnyen jöhet egy 4-7% körüli svájci frank gyengülés, ami igazi áldás lenne a magyar lakosságnak és vállalatoknak.

A svájci frank-euró keresztárfolyam 1997-ben 1,71-en tetőzött, 2002-re1,45-re esett, majd 2007-ben ismét megközelítette az 1,70-es szintet. Mi volt ennek a gyengülésnek az oka?  Habár Svájc folyó  fizetési mérlege szinte folyamatosan pluszos volt, és ez a svájci frank lassú erősödésével kellett volna, hogy járjon, ám a 2002-2007-es időszakot a "carry-trade mánia" jellemezte minden fronton. A korábbi pozitív tapasztalatok alapján a spekulánsok hitelt vettek fel (=shortoltak) az alacsony kamatozású devizákban, így elsősorban jenben és frankban, és ezt magas kamatozású devizákba fektették (izlandi korona, török líra, forint, brit font, stb.). Ez természetesen gyengítő erővel hatott a svájcira. Ezen felül pedig elindult egy főleg KEU-központú eladósodási folyamat, amelynek során a kisemberek is beálltak öntudatlanul a spekulációba (természetesen a nagybankok közvetítésével), svájci frank hiteleket vettek fel, és házat, kocsit, plazmaTV-t vettek belőle. Mindez vidáman zajlott 2008-ig, amikoris a pénzügyi válság miatt elapadt a hitelkínálat és a kereslet is.

Először a devizapiaci spekulánsok zárták le svájci frank eladásaikat, és ez lökte le 1,67-ről kb. 1,45-ig az árfolyamot 2008-9-ben. A nagyobb probléma azonban az volt, hogy ezután nem volt több hitelkihelyezés sem svájci frankban, így a hiteláramlás iránya megfordult: a KEU régió immáron svájci frank hitelvisszafizetővé vált, azaz folyamatos keresletet támasztott az alpesi deviza iránt (ellentétben a korábbi folyamatos kínálattal!). Mivel a folyó fizetési mérleg többlete is fennmaradt, így egyirányú utcává vált a folyamat: a svájci frankban a kereslet stabilan erősebb lett, mint a kínálat. A svájci jegybank megpróbált ellenállni a folyamatnak, és feltartóztatni a svájci frank erősödését az 1,45-1,50-es zónában, de miután megvett többtíz milliárd eurót, félreállt az útból.

Ekkor következett a harmadik szakasz, amikor a 2010 tavaszától meginduló EU-válság hatására egyre több periféria-pénz kezdett biztonságos menedéket (safe haven) keresni Svájcban. Nem számított, hogy nem kapnak kamatot, szerettek volna elbújni a közelgő vihart elől a betonbunkerben.  Így is történt, a svájci frank folyamatosan erősödött, majdnem elérte az euróval szembeni 1-es árfolyamszintet. Ekkor azonban a svájci jegybank bemondta az all-in-t: az általam olvasott eddigi legkeményebb nyilatkozattal meghúzták a határt, és azt mondták, hogy 1,20 alá akkor sem fog ezután lemenni a frank, ha a világ összes euróját is kell intervenció során felvásárolniuk. A piac leellenőrizte mennyire gondolják komolyan: //www.snb.ch/ext/stats/balsnb/pdf/deen/Bilanz_der_SNB.book.pdf

A svájci jegybank devizatartalékai a válság előtti 50 mrd CHF-es szintről mára 426 mrd CHF-re híztak! Ebből 160 mrd-os növekedés a 2011 őszi árfolyamküszöb bejelentése óta történt. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a válság hatására kb 200-300 mrd eurónyi spekulatív tőke menekült Svájcba. Ők azok, akik az eurózóna teljes összeomlásától tartva elbújtak a nagy hegyek mögé, és akiket egy dolog érdekelt: meg akarták őrizni megtakarításaikat. A nullás, illetve mínuszos kamat azonban egyre jobban zavarni fogja őket, és ha azt látják, hogy megnyugvás van a világban, akkor szépen lassan haza fognak térni, különös tekintettel arra, hogy a svájci frank a világ egyik legtúlértékeltebb devizájává vált - többek között éppen az ő vásárlásaik hatására: //www.economist.com/blogs/graphicdetail/2012/01/daily-chart-3

A megnyugvás pedig úgy tűnik megkezdődött, még a görög bankrendszerbe is elkezdett visszatérni a betétállomány (//www.reuters.com/article/2012/10/25/us-greece-bankdeposits-ecb-idUSBRE89O0RQ20121025), és ami különösen érdekessé teszi a történetet az az, hogy mikor befelé kellett szaladni a bunkerbe (=vették a befektetők a svájci frankot), akkor a másik oldalon ott állt a svájci jegybank, és szépen nyomtatta az új frankokat a kedves vásárlóknak. Ha (természetesen ez egy nagy HA) azonban elkezdenek kiáramlani ezek a pénzek Svájcból - márpedig minél tovább tart a megnyugvás annál inkább ez lesz jellemző - akkor nem nagyon lesz, aki a másik oldalon álljon. A bunkerből kifelé tehát könnyen lehet nagy tülekedés, ami a svájci frank gyors gyengüléséhez vezethet. Ennek ellenére arra nem számítok, hogy nagyot gyengül a frank, két okból sem. Egyrészt a korábban leírt hiteláramlás és folyó fizetési mérleg-többlet továbbra is lassú felfelé ható nyomást gyakorol a frankra, bár ez sokkal fokozatosabb folyamat, mint a bunkerből kiáramlók esetleges gyors távozása. A másik pedig, hogy véleményem szerint a svájci jegybank 1,25, de legkésőbb 1,30 környékén örömmel adna vissza jó sokat az általa 1,20-on megvett eurókból, mert a hatalmasra duzzzadt mérlegüknek ők sem örülnek annyira. Mindezek következtében arra számítanék, hogy az EURCHF kereszt felmehet 1,25-1,30-ig jövőre, de feljebb aligha. Mindenesetre - különös tekintettel a rendkívül alacsony implikált opciós volatilitásra - ez jó kockázat-hozamú befektetési lehetőségeket eredményezhet. A potenciális veszteséghez képest a nyereség ennek sokszorosa, és pont ez az, amit keresünk, hiszen a befektetés soha nem a biztos jövőről, hanem valószínűségekről, esélyekről, várható értékekről szól...

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!