A legtöbb elemző úgy véli, hogy a jegybank az idén valószínűleg már nem változtat a kamatokon. A várakozások szerint az euró bevezetésének legvalószínűbb időpontja továbbra is 2008. Az elemzők által várt áprilisi 4,23 százalékos tizenkét havi infláció lényegesen alacsonyabb, mint az elmúlt 10 hónap értékei, amelyek rendre 4,7 százalék környékén maradtak, miután a pénzromlás ütemének korábbi lassulása megállt. A Reuters csütörtökön kiadott összefoglalója emlékeztet arra: legutóbb 1986 júniusában mértek ilyen alacsony inflációt az országban.
Az áprilisi mélypont azonban a várakozások szerint nem jelent kitörést az öt százalék közeli inflációs zónából. Bár az idén decemberre 15 bázisponttal javult a konszenzusos előrejelzés, az év utolsó hónapjára még mindig 4,88 százalékos inflációt vetít előre a felmérés. Az eurózóna csatlakozási feltételeinek teljesítéséhez a következő években várhatóan két-három százalék közti inflációs szintet kell elérnie az országnak.
A tartósnak vélt inflációs nyomásra utal az is, hogy bár a kamatemelési várakozások csaknem teljesen eltűntek, az elemzők zöme szerint egészen az év végéig változatlan marad az MNB jelenlegi 6,5 százalékos kéthetes betéti kamata, illetve alapkamata, a következő hetekre pedig senki nem vár kamatváltozást a felmérés résztvevői közül. Tizennégyből kilenc elemző szerint az MNB fő kamata változatlanul 6,5 százalék marad, csak négyen vártak 50 bázispontos kamatcsökkenést, és egyetlen elemző akadt, aki 25 bázisponttal magasabb év végi kamatra számít.
Mint a számokból kiderül, a piac egyelőre nem várja, hogy a jegybank a közeljövőben a kamatcsökkentési ciklusba lépjen. Hosszabb távra azonban megmaradt az optimizmus: az elemzői konszenzus szerint a jövő év végéig 75 bázisponttal csökken majd az alapkamat, amire az infláció és az államháztartási hiány várt mérséklődése is módot adhat. Az elemzők átlagos előrejelzése a 2004 decemberi inflációra 4,12 százalék - kilenc bázisponttal alacsonyabb, mint egy hónapja.
Az államháztartás hiánya a várakozások szerint az idén némileg meghaladja az 1.000 milliárd forintot, jelentősen túllépve a 832 milliárd forintos célt. Jövőre azonban jelentősen csökkenhet a hiány, a konszenzus szerint 830 milliárd forintra. Az elmúlt hetek oldalazó mozgásai után a következő hónapokban-években az elemzők szerint lassan erősödik a forint, és emelkedik a magyar állampapírok ára is. Az euró forintárfolyama a konszenzus szerint a szerdai 245,65-75-ös záróárról május végére 244,72-re, 2003 végére 241,05-re, a jövő év végére pedig 237,71-re erősödhet.
Gyorsulhat az infláció üteme
Gazdasági elemzők szerint áprilisban várhatóan az utóbbi 17 évben mért legalacsonyabb szintre, 4,23 százalékra süllyed a hazai infláció. A Reuters felmérése szerint az év hátralévő részére viszont a szakemberek ismét a pénzromlás ütemének gyorsulását várják.
