"Bolond az az ország és az a régió, amely attól boldog, hogy egyetlen eladója van" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azon a konferencián, amelyen az európai gázellátás kihívásait és a Nabucco-projekt jövőjét vitatják meg a világ szinte minden részéről érkezett energiapolitikai szakértői.
A bevezető beszédben a miniszterelnök kitért arra, hogy az energiaügy már régóta nem pusztán gazdasági, jóval inkább nemzeti és globális dilemma, amely több ország, köztük hazánk szuverenitását is érinti. Mivel Magyarország energiaellátásának mintegy nyolcvan százalékát orosz forrásból fedezi, így elemi érdek a diverzifikálás.
Az unió jelenleg még lényegesen jobb pozícióban van: orosz gázfüggése "csupán" 26 százalékos. Az európai kontinens gázforrásai azonban csökkennek, ráadásul a kereslet húsz éven belül eléri a hatszázmilliárd köbmétert. Így a nyugati országoknak is fontos, hogy több lábon álljanak.
A Nabucco előnye, hogy új forrásokat és útvonalakat teremt. Hátrányként említette viszont a miniszterelnök, hogy még mindig lassan halad a megvalósulása. Hasonló véleményt fogalmazott meg néhány nappal ezelőtt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter is, aki az elmúlt másfél év történéseit rohamtempóként aposztrofálta ahhoz képest, hogy az érintettek meddig jutottak a projekt tervezésében 2002 és 2005 között. A miniszter beszédében sürgette a pénzügyi kérdések megoldását is.
Mindezekre reagálva Reinhard Mitschek, a Nabucco Gas Pipeline International GmbH ügyvezetője elmondta: év végére beruházási döntést szeretnének hozni. Ennek érdekében a pénzügyi szereplőkkel már el is kezdték a tárgyalásokat. A vezeték építése 2009-ben kezdődik, s először 2012-ben szállítana gázt. A kapacitás elérheti a 30-33 milliárd köbmétert.
Mivel az Európai Unió részéről rövid időn belül mintegy kétszázmilliárd köbméter igény lép fel, így a Nabucco megépülése mellett más alternatívák megvalósulására is szükség lesz.
Ezek között említették a szakértők a Blue Stream (Kék Áramlat) alternatívájaként megjelent South Streamet, amely Görögország kikerülésével érné el Bulgárián keresztül Olaszországot, egy innen elágazó északi szárny pedig Magyarországot, s ide sorolták a cseppfolyós földgáz projekteket (LNG) is.
Szó esett a megújuló, zöld energiák szerepvállalásáról is. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy azokkal számolni kell, de semmiképpen sem elégíthetik ki teljesen az elkövetkezendő 20-30 évben Európa energiaigényét.
Az egész napos konferencia délutáni előadásaiban szó lesz az üzleti kilátásokról, a befektetői körről, valamint a kormányok szerepéről is. Ezzel kapcsolatban Kóka János már korábban hangsúlyozta: a földgázvezeték üzleti alapon valósulhat meg, amihez a magyar kormány pénzügyi támogatást nem ad.
Menedzsment Fórum
