A testület erősítené az együttműködést az állami szervek, illetve a társadalmi, gazdasági érdekképviseletek között, emellett a hamisítás elleni nemzeti stratégia kidolgozásában is részt venne. Feladatai közé tartozna tudatosságnövelő, felvilágosító programok, kampányok kezdeményezése, végrehajtása, a rendészeti és igazságügyi szervek alkalmazottainak továbbképzése, de védjegy- és formatervezésiminta-adatbázis létrehozásában, működtetésében, a szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló jogszabály-alkotási tevékenységben is szerepet vállalna. Szakemberei a nemzetközi szellemitulajdon-védelem gyakorlatát is figyelnék, és javaslatokat tennének bizonyos eszközök, szabályozók átvételére.
Tennivaló akad bőven, hiszen a legjelentősebb ipari befektetőket tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) 2006-os jelentésében az áll, hogy Magyarországon a szürkegazdaság mérete eléri a GDP 15-20 százalékát. Az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) közlése szerint a filmipar az elmúlt évben hatmilliárd forint bevételtől esett el a kalóztevékenység miatt, ami a nettó forgalom 20 százaléka. A jogvédő szervezetek úgy becslik, hogy Magyarországon tízből kilenc letöltés illegális, illetve tíz dvd-ből hét nem eredeti.
Az Európai Bizottság felmérése szerint a közösség területén a hamisított áruk aránya a gépjárműalkatrész-gyártás területén 5-10, a videogyártásban 15, a szoftveriparban 39, a textiliparban 10-16, a ruházati iparban 20, a zeneiparban 15, a filmiparban pedig 16 százalék volt az ezredfordulón.
A szellemi tulajdonnal összefüggő jogsértések leginkább az óra-, a dohány-, a bőr-, a cipő-, a játék-, a zene-, a film-, a szoftver-, a gyógyszeripart, a kozmetikai ipart, a repülőgép- és autóalkatrész-gyártást, valamint a videogyártást, a fogyasztói elektronika területét, illetve a könyvkiadást érintik - számol be a Napi Gazdaság.
