"Emlékezetes, a kormány jelenleg is dolgozik egy új növekedési terv kidolgozásán. A miniszterelnök szerint azért van szükség egy nemzeti növekedési tervre, mert annak megalkotása és végrehajtása nélkül recesszióba esne a magyar gazdaság."
És a fenti pár sor el is árulja, hogy mi a baj a jelenlegi gazdaságpolitikával: azt hiszik, hogy a gazdaságpolitika feladata az, hogy közvetlenül, direkt módon növekedést csináljon, munkahelyeket teremtsen, egyszóval cselekedjen, és gazdasági szereplőként viselkedjen. Pedig valójában a jó gazdaságpolitika olyan, mint a szülők a játszótéren: megjavítja a hintát, megcsinálja a homokozót, és nem engedi, hogy játék közben a gyerekek egymást verjék vagy magukban kárt tegyenek. De ha a gyerek nem akar játszani, mert rossz kedve van, mert Pistike folyton homokot gyömöszöl a szájába, akkor apuka hiába strapálja magát és hiába csúszkál ezerszer is le a csúszdán, nem lesz vidámság a játszótéren. Helyette szólni kell Pistikének, hogy ne tömjön a gyerekünk szájába homokot, és meg kell mutatni egy másik játékot a gyerekeknek...
Az a gazdaságpolitika a helyes, amelyik tiszta, átlátható játékszabályokat teremt a gyerekek gazdasági szereplők számára, aki rossz, azt megbünteti, aki butaságot csinál, azt kitiltja (ugye, ugye, a régi mondás: szigorú, de igazságos). Ám az egyre erősebb gazdaságba való beavatkozások, a "legyen növekedés, mert mi úgy akarjuk!" típusú kirohanások nem segítenek a gazdaságnak, hanem csak ártanak, pláne, hogy közben napról napra változnak a jogszabályok, a tervek - sőt néha visszamenőleges hatállyal is, és ez az ami igazán árt, ami miatt nincs növekedés. Ha a kormányzat növekedést akar Magyarországon (jövőre valószínűleg semmiképpen sem lesz, de legalább hosszabb távon), akkor alakítsa át a felsőoktatást, hogy sok, releváns tudással felfegyverzett gyereket képezzenek, a szociális ellátórenszert, hogy munkára ösztönözzön, de egyben védőhálót is biztosítson az elesetteknek, teremtsen olyan adózási-szabályozási környezetet, hogy sok évre lehessen előre tervezni, csökkentse a bürokráciát, a korrupciót, hozzon létre erős szabályozó intézményeket, akik a törvényeket szigorúan betartatják, tegye könnyebbé az üzletek indítását, lebonyolítását, a peres ügyek intézését, és végül ha szükséges, teremtsen háttérinfrastruktúrát, ahol kell. Gazdaságbiztonsági tervek helyett erre lenne Magyarországon szükség...
Más: érdekes, hogy az elmúlt 15-20 év során először a hazai eurós állampapírhozamok magasabbak a forintosoknál, azaz a jegybanki kamatszinttel ellentétben az állampapírok birtoklása során nincs a forintnak hozamelőnye. Nem tudom ebből mi következik, de van egy olyan érzésem, hogy itt a válságok kapcsán a forint lépcsőzetesen gyengül, a békeidőben megszokott 240-270-es EURHUF sáv 2008-9-10-ben átalakult inkább 260-300-as sávvá, most pedig a globális adósságválság közepette lehet, hogy ismét szintet ugrottunk: talán 280/90-310/20 közé??? Ha viszont így van, akkor nem sok értelme van forintos magyar kötvényt tartani, hanem sokkal inkább eurósat.
