Kezdjük egy jó hírrel: bár Magyarország továbbra is le van maradva internetes kereskedelemben, még Közép-Európához képest is, az internetet rendszeresen használók többsége tervezi, hogy hamarosan vásárol a világhálón keresztül. Óvatosságra intenek ugyanakkor azok az adatok, amelyekből kiderül, hogy korábban is sokan gondolkodtak ezen, mégis elkerülték a webboltokat. Itthon körülbelül 1900 legálisan működő webáruház van, a forgalom nyolcvan százalékát ugyanakkor a legnagyobb húsz üzlet bonyolítja.
A régióban átlagban 2,3 milliárd euró (körülbelül 570 milliárd forint) volt az e-kereskedelmi költés tavaly, addig ugyanez a szám itthon 0,18 milliárd (45 milliárd forint) körül alakult - derült ki egy közelmúltban megrendezett szakkonferencián. A szakértők szerint a szektor lassanként túljut a holtponton, amit segít a szélessávú internet terjedése is: Tavaly év végi adatok szerint a lakosság 43 százaléka fér hozzá az internethez. Húsz százalékuk azonban soha nem megy fel a világhálóra, bár megtehetné - ők elsősorban az internettel rendelkező háztartásokban élő idősebbek, derült ki Kis Gergely, a GKIeNET internetkutató cég ügyvezető igazgatójának előadásából. Tény ugyanakkor, hogy a korosabb internetezők tábora folyamatosan emelkedik.
Az internethez hozzáférők mintegy hatvan százaléka vagy minden nap, vagy legalább hetente kétszer-háromszor felmegy a webre. A cég számításai szerint itthon körülbelül 2,7 millió fő internetezik, Kis Gergely szerint ők azok, akiket a webáruházak megcélozhatnak ajánlataikkal. Közülük azonban nagyon kevesen, a GKIeNET tavaly év végén végzett felmérésének adatai alapján mintegy 600 ezren vásároltak már ténylegesen online.
A felmérések abból a szempontból is érdekes eredményre vezettek, hogy bár a rendszeres netezők húsz százaléka vásárolt már interneten, legutóbb hatvan százalékuk állította azt, hogy tervez ilyesmit. Kis Gergely elmondta, hogy ezek az adatok évről évre hasonlóan alakulnak, tehát annak ellenére, hogy mennyien tervezgetik a webboltok felkeresését, nagyon kevesen teszik ezt meg valójában. A szakember szerint még mindig sokan félnek itthon a netes vásárlástól. A felmérésekből például az derül ki, hogy ha a teljes népességet nézzük, 83 százalékuk biztosan nem adná meg a bankkártyaszámát ilyen esetben.
A vásárlók tehát nem szívesen fizetnek előre olyan javakért, amelyeket csak a képernyőjükön láttak. Ezt támasztja alá annak a felmérésnek az eredménye is, amely szerint a 2006-ban történt vásárlások 82 százalékában utánvétes fizetést választottak a felhasználók (2005-ben ez az arány még 92 százalék volt), ebből 79 százalék volt futárszolgálatos és három százalék postai utánvét.
Az esetek 14 százalékában a helyszínen készpénzzel fizettek a megrendelők, mindössze három százalék választotta a banki átutalást és csak két százalék az online bankkártyás fizetési lehetőséget. A mobiltelefon segítségével (SMS küldésével) történő fizetés egyik válaszoló webáruháznál sem fordult elő, míg az egyéb kategóriában a csekkel (készpénzes átutalási megbízással) való kiegyenlítést a tranzakciók elhanyagolható hányadában említették.
A Napi Gazdaság viszont nemrég arról értekezett, hogy a hazai online kereskedelem lassan terjed, de kézzelfogható jelei vannak annak, hogy a fogyasztók mind nagyobb része használja ki a világháló adta lehetőségeket. A lap Várkonyi Balázsra, az Extreme Digital ügyvezetőjére hivatkozott. A cég a legnagyobb forgalmú online kiskereskedelmi vállalkozás, amely elektronikai cikkek kereskedelmével foglalkozik. Az ügyvezető úgy becsülte, hogy a magyar online kiskereskedelmi piac értékét 40-50 milliárd forintos lehet, de a turisztikai szolgáltatások és a repülőjegy-vásárlás nélkül. Utóbbiakkal együtt a piac ennek dupláját, a 80-100 milliárdot is elérheti.
Érdemes tudni azt is, hogy miközben a "reálkereskedelemben" az átlagos kosárérték néhány ezer forint (természetesen ez az egyes kiskereskedelmi láncoktól és a profiltól is függ), addig az e-kereskedelmi kosár értéke jó néhány ezerrel több. Az Extreme Digital például negyvenezer forintos kosárértékkel dolgozik, ami persze az áruválasztéknak is köszönhető: ezeken a termékeken nagyobb a haszon és kisebb az értékesítési csatornára fordított költség. Jó üzletnek számít azonban egyes olcsóbb termékek, például a hanghordozók vagy a könyvek eladása is: ezeknél általában csak néhány ezres kosárértékről lehet beszélni, de a havi tranzakciós szám már a kisebb kereskedőknél is több ezres lehet.
