Sok diák azonban nem tudja eldönteni, hogy mely vállalkozói forma lenne a legelőnyösebb. Másokban felmerül a kérdés, hogy kiválthatja-e egyáltalán a vállalkozói igazolványt az, akinek fennáll a hallgatói jogviszonya?
Utóbbi kérdésre a válasz egyértelműen igen, sőt jó, ha tudjuk, hogy ha a közép, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, illetőleg hallgatója úgy dönt, hogy vállalkozásra adja a fejét, akkor mindaddig nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség, ameddig a diák - közgazdasági kifejezéssel élve - nem realizál vállalkozói kivétet, azaz nem vesz ki keresetet saját célra a vállalkozásából.
Ebben az esetben ugyanis a fizetési kötelezettség alapja a kivét, amely után 9,5 százalék nyugdíjjárulékot, továbbá 6 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint 1950 forint tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie – mindaddig, amíg fennáll a hallgatói jogviszonya.
Előnyös, hogy vállalkozói szja-t se kell fizetni, még a törvény által előírt jövedelem minimum után sem, legalábbis a tevékenység megkezdése évében és az azt követő évben, amennyiben a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban nem folytatott a diák egyéni vállalkozói tevékenységet.
Fontos kérdés, hogy mikor kezdődik és meddig tart a hallgatói jogviszony. A jogviszony a beiratkozás napjával (költségtérítéses képzés esetén képzési szerződés aláírásával) jön létre, tudtuk meg az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól, és alapesetben addig tart, amíg a hallgató a mintatantervben előírt tárgyait maradéktalanul teljesítette (abszolvált). Jogviszonya az intézménnyel az abszolutórium megszerzésének évében szervezett államvizsga utolsó napjával szűnik meg.
A diákigazolvány lejártának időpontja, amelyre az érintett fiatal a hallgatói jogviszonyának megszűnését követő március 31-éig (a jogviszony I. félévben történő megszűnése esetén), illetve október 31-éig (a jogviszony II. félévben történő megszűnése esetén) jogosult, ebből a szempontból nem mérvadó.
Amennyiben hallgatóként minden eddigi feltételnek megfelelünk, akkor nincs más dolgunk, mint kiváltani az okmányirodában a vállalkozói igazolványt; ehhez ki kell tölteni az odatartozó adatlapot, illetőleg be kell szereznünk egy erkölcsi bizonyítványt, amelynek átfutása körülbelül 2-3 hét. Nagyon fontos a tevékenységi körök kiválasztása a TEÁOR jegyzék alapján, amely az APEH vagy a KSH oldaláról elérhető.
Ahhoz azonban, hogy a vállalkozói igazolványt kézhez kapjuk, igazolni kell a szükséges végzettséget. Ha nem rendelkezik ilyennel a hallgató, úgy az alkalmazottja is igazolhatja azt, ám ezt a lépést nem kerülhetjük ki.
Az okmányirodába a diákigazolványt is vinni kell, de általában kérik a hallgatói jogviszony igazolását is. Az igénylő lapon véletlenül se feledkezzünk el megjelölni, hogy diákok vagyunk! Ha diák például boltot nyitna, úgy a működési engedélyt is be kell szereznie az önkormányzattól, amelynek elintézési ideje körülbelül egy hét.
A vállalkozói igazolvány kiváltása 10 ezer forintba kerül, míg a megszüntetése ingyenes. Az erkölcsi bizonyítványért 2000 forintot kell fizetnünk. Amennyiben a hallgató szívesebben alapít társaságot, akkor ügyvéd segítségével be kell jegyeztetnie azt a cégbíróságon.
Ha pedig a diák nem folytatna rendszeres tevékenységet, úgy érdemesebb magánszámos adószemélyként dolgoznia, tanácsolja Kucsera Edit könyvelő. Ebben az esetben ugyanis a minimálbér után nem kötelező járulékot fizetni. Az adószámot az APEH-től kell kérni, a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével.
