Bár egyelőre elképzelhetetlennek tűnik, hogy a szomszédos Ausztriához hasonlóan öko-szolgáltatótól rendeljük az áramot, néhány ötletes megoldással azonban mi is óvhatjuk a környezetet, anélkül, hogy mélyen kellene a pénztárcánkba nyúlni.
Néhány hőtároló hatású épületszerkezettel elérhető például, hogy a kinti levegő hőmérsékletének csökkenésekor a falak passzív fűtőtestekként kezdjenek működni. De érdemes megfontolnunk a pelletkazán, vagy a faelgázosító kazán bekötését is. A LENES-AGROFA cégcsoport új, ceglédi pelletgyárának vezetői a társadalom minden rétege számára szeretnék elérhetővé tenni a pelletfűtést.
Magánszemélyek részére részletfizetési, cégek számára pedig lízingelési lehetőséget dolgoztak ki ennek érdekében, továbbá térítésmentesen elkészítik azt a fűtéskorszerűsítési pályázatot, amelynek segítségével a vásárló beruházásának 30 százalékát visszakaphatja az államtól.
A Nemzeti Energiatakarékossági Program keretein belül ugyanis az állam vissza nem térítendő támogatást nyújt azoknak, akik megújuló energiaforrással ellőállított hőenergiára váltanak át. A pelletfűtés mellett szól, hogy hatásfoka jobb a tűzifás tüzeléshez képest, miután nedvességtartalma csak 10 százaléknyi, míg a fáé akár 40 százalék is lehet.
A faelgázosító kazán előnye, hogy hamu nélkül égeti el a tüzelőanyagot, az ára 350 ezer forinttól indul, míg a kondenzációs kazánberendezésért átlag 500 ezer forintot kérnek, ám utóbbihoz a kémény átalakítása is szükséges.
A napkollektorok terén is egyre fejlődik a technológia; jelenleg az a cél, hogy egy, vagy akár két hétig is lehessen tárolni a hőt a rendszerben. A mai napkollektoroknak legalább 25 év az élettartama.
Néha elég egy redőny is
Ausztriában a családi házak egyötödén, mintegy 215 000 házon van vízmelegítésre szolgáló napkollektor. Mintegy 10 000 családi házon és sorházon találhatók vízmelegítésre és fűtésre is szolgáló kombi rendszerek, a társasházak közül pedig 2 000 rendelkezik napkollektorral. Számos, turistákat kiszolgáló épület, illetve uszoda vizének melegítését is napenergiával oldják meg.
Annak, aki nem kíván befektetni a fenti, kétségkívül anyagi áldozatokkal járó megoldásokba, ésszerű megoldás lehet – különösen télen – a redőny használata. Az éjszakára leeresztett redőny ugyanis 30 százalékkal csökkenti az ablak hőveszteségét. Redőnnyel az iroda energiafelhasználása 3-5 százalékkal csökkenthető.
Míg nálunk csak kezdeti lépések történtek a gázpiac liberalizációja felé, az osztrákoknál már mintegy 9 000 környezettudatos fogyasztó 1999-ben alapított Ökostromot választotta, amely megújuló forrásokból elégíti vásárlói fogyasztását. A cég által szállított áram 77,5 százalékban kisméretű vízerőművekből, 20 százalékban szélenergiából, 1,2 százalékban napenergiából, továbbá biomasszából és biogázból származik. Ahhoz, hogy használhassa az állam által kibocsátott öko-címkét, a csomagnak legalább 1 százalék napenergiát, és kevesebb, mint 80 százalék vízenergiát kell tartalmaznia.
Az Ökostrom nem csak Ausztriában aktív: a csehországi Protivanov-ban is van egy szélerőmű parkja, a magyarországi Kunszigeten pedig most tervezik a másikat.
A megújuló energia egyelőre drágább a hagyományosnál, de az állam több országban, így például Csehországban garantálja az átvételi árat. A banki finanszírozás időtartama 13-15 év, ennyi idő alatt meg kell térülnie a beruházásnak. Magyarországon szintén van garantált átvételi tarifa - a szélenergia esetében ez 24,75 Ft /KWh.
Ami a világítást illeti, energiát takaríthatunk meg, ha bevezetjük a mozgásérzékelős világítótesteket, de jól járunk az energiatakarékos izzókkal is.
Ha ugyanis, akárcsak öt lámpában kompakt, energiatakarékos fénycsövet teszünk a régi helyére, az éves szinten 15 ezer forint megtakarítást jelent, tekintve, hogy élettartamuk tízszer olyan hosszú, teljesítményük pedig ötször akkora, mint a hagyományos izzóké.
A vízfogyasztás mérséklésére pedig megoldás lehet a tisztított esővíz felhasználása.
