Módosult a társadalombiztosítási törvény (Tbj.) január 1-jével, meghatározva a minimálbér fogalmát: a minimálbér eszerint a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért jelenti. A minimum-járulékalap kifejezést a törvény 2008-tól nem alkalmazza, helyette "a minimálbér kétszerese" kifejezés jelent meg.
A minimálbér 2008. január 1-jétől havi 69000 forint. Mivel azonban a minimálbér a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért jelenti, a minimálbér, illetve a minimálbér kétszereseként januárra még a 65500, illetve 131000 forintot kell figyelembe venni, s február 1-jétől kell 69000 forinttal, illetve 138000 forinttal számolni
A társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék maradt, megoszlása azonban módosult: a nyugdíjbiztosítási járulék 24, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék lett. Az utóbbin belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járuléké 0,5 százalék. A járulékok Egészségbiztosítási illetve Nyugdíjbiztosítási Alapok közötti megosztására vonatkozó változás nem jelent járulékos tehernövekedést a foglalkoztató, illetve a biztosított számára.
9 százalékos nyugdíjjárulék, 6 százalékos egészségbiztosítás
A biztosítottaknak 9,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetniük, ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartoznak, s 1,5 százalékot, ha magánnyugdíj-pénztár tagjai. A magánnyugdíj-pénztári tagdíj mértéke változatlanul 8 százalék. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók nyugdíjjáruléka magánnyugdíj-pénztári tagság esetén is 9,5 százalék.
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6 százalék, amelyből 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, 2 százalék pedig pénzbeli egészségbiztosítási járulék.
A 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék helyébe fix összegű járulék lépett. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozók után a társas vállalkozásoknak, valamint a nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult belföldi személyeknek (például a nagykorú eltartottaknak, alkalmi munkavállalóknak) 2008. január 1-jétől havi 4350 (napi 145) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük.
Járulékfizetés felső határa
A járulékfizetési felső határ éves szinten 2008-ban 7 137 000 forint, naptári naponként 19 500 forint. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, balesetei táppénzben részesült, valamint a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával.
A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban és a gyes, gyed, gyet, ápolási díj, munka-rehabilitációs díj, segély, támogatás után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felső határig megfizette. Nyugdíjjárulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot visszafizetni a biztosítottnak.
Másodfoglalkozású vállalkozókra vonatkozó változások
Az úgynevezett másodfoglalkozású vállalkozókra vonatkozó egyes rendelkezések is megváltoznak. A társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem. Ez egy evás egyéni vállalkozó esetében az Eva törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó esetében pedig az átalányadó alapját képező jövedelem, ha az – átalányadózónak nem minősülő – egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép-vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell vonni.
Változás a szabályozásban, hogy a korábbi gyakorlattal szemben most már az evás egyéni vállalkozó, aki év közben válik főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá, lehetősége van arra, hogy a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében a jogszabályban meghatározott járulékalaptól eltérő magasabb összeg után vállalja a járulékok megfizetését.
