A Magyarországot is elérő gazdasági válságban úgy tűnik, felértékelődhet a hazai kis- és középvállalkozások szerepe. Eddig elsősorban a nagyvállalatok számára készültek programok, ám most a GDP 50 százalékát előállító és a munkaerő 70 százalékát foglalkoztató „kicsik” is jóval komolyabb figyelemben részesülnek. A döntéshozók nem csak országos, de helyi szinten is igyekeznek olyan támogatást adni, mely a cégeket segíti a talpon maradásban, és a fejlődésben.
800, 1000, 1400
Ennek első komoly jele még az ősz elején volt, amikor Bajnai Gordon gazdasági miniszter, a kisebb cégeket támogató 800 milliárd forintos programot jelentett be. Ezt – szerencsére pozitív irányba – hamarosan felülírták, és november elején Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára, már arról beszélt, hogy a kormány továbbfejleszti a már korábban bejelentett, hatásában nyolcszázmilliárd forintos kis- és középvállalkozás (kkv) támogatási csomagot.
Az államtitkár akkor azt mondta, hogy a tervek szerint tovább könnyítik a vállalkozásokkal szemben megfogalmazott növekedési és árbevételi feltételeket, a támogatási intenzitást ötven százalék, vagy afölötti mértékre emelnék. Megjegyezte, hogy ötven százalék feletti támogatás esetén a kkv-knak is közbeszerzési eljárást kellene lefolytatniuk.
Akkor arról volt szó, hogy az addig bejelentett támogatási csomag elsősorban uniós források felhasználásából adódó mikrohitelezés, állami garancia, kezességvállalás, kockázati tőkeprogram, technológiai fejlesztés, továbbá refinanszírozási hitel, amely együttesen kétszázhatvanötmilliárd forint pénzügyi eszköz, amelynek hatása adja ki a nyolcszázmilliárd forintot.
A csomag továbbfejlesztésével a cél a hitelhez jutás könnyítése, a kamatterhek mérséklése, ami együttesen várhatóan ezermilliárd forintra emeli a kkv-támogatási csomag hatását. Példaként említette, hogy kamatplafont kívánnak megszabni az uniós forrásokhoz kapcsolódó hitelek esetében, amely a jegybanki alapkamathoz közelebb állna a piaci kamattal szemben.
A november 13-án megtartott gazdasági csúcson azonban Bajnai Gordon ennél is tovább ment. A következő két évben a vállalkozások 1400 milliárd forint közvetlen támogatáshoz juthatnak, amely döntő részben az uniós források átcsoportosításával valósul meg - jelentette ki akkor Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. A pénzügyi gazdasági válság miatt a vállalkozások kevesebb hitelhez jutnak, elvesznek a munkahelyek és beszűkülnek a piacok, a válságkezelésnek ezeket a problémákat kell orvosolnia, mondta a gazdasági miniszter. A kis- és középvállalkozások gazdaságélénkítési programja 2300 exportőr vállalkozás számára jelent közvetlen támogatást, hitelgaranciát és kamattámogatást.
Több pénzt a vállalkozásoknak
"Pénzt kell adni a vállalkozóknak" - jelentette ki Bajnai Gordon. A vállalkozások forráshoz juttatása keretében már működik a mikrohitel-program, továbbá elindult a hitelgarancia-program. A Magyar Fejlesztési Bank forrásainak bevonásával dolgoznak azon, hogy a bankok forráslehetőségeit növeljék, amelyet a kkv-k hitelezésére fordíthatnak. Az uniós programok átrendezése keretében lehetőség nyílik a kamattámogatásra is. A gazdasági miniszter kitért arra, hogy növelik a vállalkozások támogatásának intenzitását, amely a leghátrányosabb térségekben elérheti a 70 százalékot is, továbbá akár 40 százalékos előleget fizetnének ki a vállalkozásoknak az elnyert pályázati pénzből, a pályázóval szembeni elvárást csökkentenék.
Helyi szinten is megindulnak a programok
A pénzügyi válság miatt nehéz helyzetbe került nyíregyházi kisvállalkozások támogatását tervezi a város önkormányzata – jelentette be november 13-án Csabai Lászlóné polgármester. A helyhatóság az elképzelések szerint jövőre kamattámogatást kíván nyújtani a mikrohitelt felvevő vállalkozásoknak, illetve munkához is juttatja a kis cégeket a település beruházásainál. A polgármester azt is elmondta, hogy a nehezedő pénzügyi helyzet ellenére a nyíregyházi önkormányzat fenntartja a kisvállalkozások működésének elősegítésére 2003-ban bevezetett helyi adómentességet is, amit azok a mikrovállalkozások kapnak, amelyeknek az éves adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.
Egy nappal korábban Eger polgármestere jelentette be, hogy a jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetben kiterjesztik és megemelik a vállalkozások iparűzési adókedvezményének mértékét. Eddig csak az öt millió forint árbevételt el nem érő vállalkozások részesülhettek 30 százalékos kedvezményben. A jövőben az összeghatárt 10 millióra, az kedvezmény mértékét pedig 50 százalékra emelné a város - közölte Habis László. Ezáltal a településen bejegyzett 8 ezer vállalkozás több mint 50 százaléka adókedvezményben részesülne, aminek jelentős befektetés-ösztönző hatása is lehet.
