Vizsgálódásunk során elsősorban három szemszögből közelítettük meg a kérdést: először is kalkuláltunk egy kumulált inflációt 1989-es bázisra, megnéztük a bruttó bérek változását, végezetül szerettük volna azt is számszerűsíteni, hogy az akkori és a mostani bruttó bér mire is elég a mindenkori árak alapján.
Brutális inflációt hozott a rendszerváltás
A köztársaság kikiáltását követő évben brutális mértékű éves inflációval kellett megküzdeni Magyarországon. 1990-ben ugyanis 28 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az országban. Ez az eltelt 23 év egyik legmagasabbjának is tekinthető, hiszen ennél magasabbat egyedül 1991-ben regisztráltak: akkor 35 százalékos volt a fogyasztói árindex mértéke Magyarországon.
A rendszerváltást követő évben, 1990-ben az élelmiszerek drágultak a legnagyobb, 35 százalékos mértékben, ám a termékcsoportonkénti lebontásban semmit sem találni, ami nem drágult volna legalább 20 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk 30,7, a ruházkodási cikkek 23,3 százalékkal lettek drágábbak, a tartós fogyasztási cikkekért 20,8 százalékkal fizettünk többet, míg a háztartási energia ára 27,6, az egyéb cikkek, üzemanyagok ára pedig 28,9 százalékot emelkedett egy év alatt, a szolgálatások pedig 25,6 százalékkal kerültek többe, mint 1989-ben.
Ha az 1990-es évet vesszük bázisnak, akkor az elmúlt 22 év alatt 14,5-szeresére drágult az élet Magyarországon.
Bruttó bérek alakulása
1990-ben a minimálbér 4515 forint volt, 2011-ben pedig 78 ezer forint - eszerint a minimálbér valamivel több mint tizenhétszeresése növekedett. Ezzel szemben 1990-ben a létminimum 7053 forint volt egy aktív korú felnőtt esetében, 2011-ben pedig 83 941 forint. Vagyis, míg 1990-ben a szerény, minimális szükségletek kielégítésére a minimálbérnél másfélszer nagyobb összegre volt szükség, 2011-re sokat javult a helyzet ebből a szempontból. A minimális szükségletek kielégítéséhez szükséges összeg ugyanis már "csak" 8 százalékkal haladta meg a munkavégzésért legalább megszerezhető bérszintet.
A bruttó átlagkereset 1990-ben a minimálbér közel háromszorosa volt, vagyis 13 446 forint, a 2011-es év átlagában azonban már jelentősebben elmaradt a minimálbér háromszorosától az átlagos bruttó átlagkereset. A 78 ezer forintos minimálbér mellett ugyanis a tavalyi évben az átlagkereset 213 094 forint volt. Az eltelt években tehát a nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó bér Magyarországon a 15-szörösére emelkedett.
Mi mire volt elég?
1990-ben egy kiló kenyér 21,1 forintba került, míg tavaly ugyanezért a termékért átlagosan 281 forintot kellett fizetni a KSH adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy míg az akkori átlagkeresetből összesen 637 kiló kenyeret vehettünk meg, tavaly a bruttó bér 758 kilóra lett volna elég. Persze ezt feltételesen kell kezelni, hiszen a bruttó béreket még csökkenteni kell a különböző adókkal és járulékokkal is, ám a nettó keresetekről 1990-es évre vonatkozó adatot nem találtunk a statisztikai hivatal adatbázisában, így kénytelenek voltunk a bruttókkal kalkulálni.
Egy kiló sertéskaraj a rendszerváltást követő évben 150 forintba került Magyarországon, tavaly viszont már 1250 forintot kellett adni a húsért. Ebből kifolyólag közel két évtizeddel ezelőtt a 13 446 forintos bruttó bér 89,6 kiló sertéshúsra lett volna elég, 2011-ben viszont ennek dupláját, 170 kilót vehettünk volna belőle.
Végezetül rövidke számítást végeztünk még a benzinre vonatkozóan is. 1990-ben egy liter ólmozatlan 95-ös oktánszámú benzinhez 37 forintért juthattunk a benzinkutakon, míg tavaly már 383 forint volt az üzemanyag ára éves átlagban a KSH szerint. Ez azt jelenti, hogy a köztársaság kikiáltását követő évben a bruttó bér 363 liter üzemanyagra lett volna elég. 2011-ben a 213 094 forintos bruttó kereset 556 liternyi üzemanyagot "ért".
mfor.hu
