Az EU-bizottság ugyanis úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi magyar rendszer a más tagállamokból származó termékekkel szemben a gyakorlatban megkülönböztetést eredményez.
Brüsszel ezúttal már "indokolással ellátott véleményként" küldte el kérését a magyar hatóságokhoz, amely a jogsértési eljárás második szakasza. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem tesz a mostani felszólításnak megfelelő lépéseket, az EU-bizottság az ügyet az Európai Közösségek Bírósága elé viheti.
Az EU-bizottság közleménye emlékeztet, hogy Magyarország az italtermékek csomagolásánál megkülönböztető adózási rendszert vezetett be, méghozzá a felhasznált csomagolás újrahasználható, illetve nem újrahasználható jellege, a tartalom, valamint a gazdasági szereplők által megvalósított újrahasználat mértéke szerint.
A rendszer az ital típusától függően rendkívül különböző célkitűzéseket ír elő a csomagolás újrahasználatára, ami nagyon jelentős különbségekhez vezet az adó kivetése és a mentességi feltételek tekintetében.
Mint a közlemény rámutat, az EU-bizottság támogatja a környezetvédelmi intézkedéseket és nem kérdőjelezi meg, hogy a tagállamok szabadon választhatnak a csomagolások újrahasználatára épülő rendszerek előnyben részesítése terén. A csomagolások újbóli használatát támogató politika azonban csak abban az esetben engedélyezhető, ha az nem ellentétes az EK-Szerződéssel és nem részesíti előnyben a nemzeti termékeket a külföldi termékekkel szemben.
Márpedig ebben az esetben az EU-bizottság úgy ítéli meg, hogy a Magyarország által alkalmazott kritériumok nem objektívek (jelentős adózási különbség van a tartalomtól függően), megkülönböztetőek (nagyon jelentős az adózási különbség az újrahasználat javára az újrafeldolgozással szemben), és de facto büntetik azokat a külföldi termékeket, amelyek csomagolását újrafeldolgozzák, hiszen a földrajzi távolsággal összefüggő további költségek miatt az újrahasználat nagyon drága lenne. A brüsszeli testület szerint az ilyen megkülönböztetés ellentétes az EK-Szerződés 90. cikkével.
