Már többször írtam róla, hogy mi az oka a jen erősödésének, nagyon megtörni sem lesz könnyű ezt a fundamentális trendet, de persze ha eléggé sok pénzt költenek, akkor stabilizálni tudják az árfolyamot. Egyébként a japán interveniáló emberkék nagyon trükkösek, talán a legtrükkösebbek a világon. Már sok éve meg lehetett figyelni, hogy kedvenc taktikájuk a "piac büntetése", különösen a technikai kereskedőké, rövidtávú spekulánsoké. Standard módszerük az, hogy új (többhetes/hónapos, stb.) mélypontra engedik az USDJPY-t, majd amikor ebbe a letörésbe jó sokan beleadnak, akkor megérkeznek az interveniálók, azonnal kitépik a keresztet és jól kistoppolják a spekulánsokat. Az üzenet egyszerű: ne szórakozzatok a pénzünkkel.
Egyébként hatásos is, én sem nagyon merek a dollár-jenhez nyúlni, mert félek tőlük, tudom, hogy bármikor megjelenhetnek, különösen akkor, ha technikailag jól kezd festeni a kép. Viszont maga a mozgás, a jen erősödése, éppen a spekulánsok viszonylagos hiánya miatt tűnik számomra hitelesnek: nem túl sok olyan befektető van, aki további jen erősödésre merne játszani a jen mindenkori csúcsa környékén, hiszen tudja, hogy a BoJ bármikor megjelenhet. Így a mozgást minden valószínűség szerint "real-money" vezeti: az eltűnő japán-külföldi hozamkülönbség miatt megy haza a sok japó apó, cipelik a pénzüket vissza Osakaba.
Egyébként a hirtelen megjelenő erős dollárkereslet mélybe lökte az EURUSD és számos áru árfolyamát is: általános dollárerősödés bontakozott ki. Véleményem a korábbiakhoz képest a piacról nem változott, nem is ragoznám ugyanazt tovább.
Az elmúlt 30 évben állampapír-befektetésekkel többet lehetett keresni, mint részvénnyel. A pénzügy tanulmányaim alatt nem ezt ígérték :)
"Long-term government bonds have gained 11.5 percent a year on average over the past three decades, beating the 10.8 percent increase in the S&P 500," Ilyen még nem esett meg az USA történetében.
Ennek oka több dologra vezethető vissza: az inflációs pánik 1980-81-ben tetőzött, bőven 2 számjegyű kötvényhozamok voltak. Volcker vezetésével a jegybankárok megtörték az infláció erejét, és a globalizáció/liberalizáció/hidegháború vége/kínai dezinfláció miatt nagyon stabil, alacsony inflációval jellemezhető időszak alkult ki, amelynek során folyamtosan estek a kötvényhozamok ("The Great Moderation"). Az utóbbi években pedig a defláció rémképe és a gazdasági lassulás, valamint az ebből következő nullkamatpolitika és QE taszította mélybe a hozamokat. A kötvénybefektetők számára minden tökéletes volt. Ez azonban valószínűleg nem folyhat tovább. Az 1-2% körüli 10 éves és 0% körüli 1-2-3 éves hozamszintek, amelyek mára kialakultak, rendkívül alacsonyak.
A 30-as, 40-es évek jelenlegihez hasonló mérlegrecessziója/hitelundora alatt is hosszú éveken át ilyen alacsonyak voltak a hozamok, tehát most is elképzelhető, hogy a hozamszintek sokáig a mélyben maradnak. Azonban ez azt jelenti, hogy legjobb esetben éves 1-2%-ot lehet keresni a fejlett piaci kötvényekkel, míg ha inflációs nyomás miatt hozamemelkedés következik be, akkor a végső realizált hozam negatív is lehet. A kérdés az, hogy ehhez képest hogyan fognak teljesíteni a részvénypiacok.
Habár úgy gondolom, hogy a következő 1-2 évben globális recesszió lehet, ám hosszabb távra kitekintve már egyértelműen úgy gondolom, hogy a részvények ismét jobban fognak teljesíteni a kötvényeknél. A gazdaságpolitikusok végső megoldása úgyis az elinflálás lesz, és ebben az esetben a részvények még lassú gazdaság mellett is legalább valamiféle védelmet nyújtanak, míg a kötvények tulajdonosai szinte biztos, hogy a következő években negatív reálhozamot fognak elérni. A fejlett piaci kötvények vásárlása hosszabb távon, reálértelemben mindenképpen veszteséges befektetésnek tűnik...
