2010. január 1-jén az EU-csatlakozás óta eltelt időszak legjelentősebb, uniós ÁFA-szabályozást érintő adóváltozásai lépnek hatályba, amelyek – többek között az igen közeli dátum miatt – gyors felkészülést követelnek a hazai vállalkozásoktól is. Kevés idő áll rendelkezésre a szabályok tanulmányozására, értelmezésére, illetve az implementációra, ennek következtében a megfelelő tervezés kulcsfontosságú kérdés. Az új rendelkezések többségét a tagországoknak 2010-ig kell a nemzeti áfa-szabályozásukba építeniük, egyes rendelkezéseket viszont csak később (több lépcsőben) 2015-ig kell a nemzeti jogszabályokba integrálni. A hatályos magyar szabályozást (általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvények) módosító javaslat már elérhető a Pénzügyminisztérium honlapján.
Általános szabály alá tartozó szolgáltatások üzleti környezetben
A jelenlegi szabályozás szerint egy szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást nyújtó székhelye alapján kell meghatározni, ezen általános szabály alól azonban számos kivétel létezik már most is. A januártól hatályos szabályozás a jövőben különbséget tesz majd aszerint, hogy a szolgáltatás igénybevevője adóalanynak, vagy magánszemélynek minősül-e, mondta el Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adótanácsadási üzletágának partnere.
Üzleti környezetben az általános szabály szerint a teljesítési hely ott lesz, ahol a szolgáltatást igénybe vevő letelepedett. Ez a szabály már eddig is létezett, azonban csak meghatározott szolgáltatások esetében volt alkalmazandó. A szabály elhanyagolható mértékű terhet jelent az adóalanyok részére, könnyű alkalmazni és elkerülhetővé válik a külföldiek regisztrációs kötelezettsége, továbbá könnyebbé válik a fiskális kötelezettségeknek való megfelelés is. A módosítások értelmében a fordított adózás alkalmazása válik általánossá a nemzetközi ügyletek tekintetében.
Lakossági viszonylatban az általános szabály nem változik, a teljesítés helyének a szolgáltatás nyújtó székhelye, illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye szerinti ország minősül.
Általánosságban elmondható, hogy az új szabályok jelentős mértékben egyszerűsíteni fogják a teljesítés helyének meghatározását üzleti környezetben és várhatóan a szolgáltatások – teljesítési hely meghatározása miatt szükséges – minősítésével kapcsolatos viták száma is jelentősen csökkenni fog. 2010-től az új főszabály alkalmazandó többek között a közösségi fuvarozás, vagy a bérmunka-szolgáltatástípusokra is. Számottevően csökkenni fog az új általános szabály alóli kivételek száma, néhány ilyen azonban továbbra is életben marad, így például az ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, vagy személyszállítási szolgáltatások esetén ma is alkalmazott kivételek.
A szabályozás új eleme, hogy külön előírások vonatkoznak az éttermi és egyéb vendéglátóipari szolgáltatások teljesítési helyének meghatározására, amely szolgáltatásokat a szabályozás eddig nem nevesítette. Az ilyen típusú szolgáltatások teljesítési helye ott lesz, ahol a szolgáltatást ténylegesen nyújtják, függetlenül attól, hogy ki az igénybevevő. Azon éttermi és vendéglátóipari szolgáltatások esetében, amelyeket ténylegesen hajókon, repülőgépek fedélzetén vagy vonatokon nyújtanak és Közösségen belüli személyszállításhoz kapcsolhatók, a teljesítési hely a személyszállítás kezdő pontja szerint alakul – tette hozzá Deloitte Zrt. szakértője.
Kivételek a nem adóalanyok számára nyújtott szolgáltatások esetén
Az üzleti környezetre vonatkozó kivételek az esetek nagy részében lakossági környezetben is alkalmazandóak. Speciális szabályok vonatkoznak viszont a telekommunikációs, a közvetítési, illetve az elektronikusan nyújtott szolgáltatásokra. Lakossági viszonylatban a jelenlegi szabályok alapján a telekommunikációs, közvetítési, illetve elektronikusan nyújtott szolgáltatások teljesítésének helye elviekben a szolgáltatást nyújtó székhelye szerint alakul, ameddig az az EU-ban van. Ez a szabály továbbra is hatályban marad egészen 2015-ig. Mivel ezen szolgáltatások nagy távolságból is könnyen nyújthatóak, eddig is felmerült a jelenlegi szabályozás kockázata, miszerint érdemes egy olyan országból szolgáltatni, ahol alacsony adókulcs alkalmazandó („VAT rate shopping”). Ennek következtében az újonnan bevezetni tervezett szabályok alapján az említett szolgáltatások teljesítési helye a vevő székhelye lakóhelye szerint alakul, még akkor is, ha a vevő nem adóalany.
Tekintettel ugyanakkor arra, hogy ez a szabály jelentős hatással lesz az alacsony áfa-kulccsal rendelkező tagállamok költségvetésére, hosszabb átmenet biztosítása szükséges, így ezek a szabályok lakossági környezetben csak 2015. január 1-jén lépnek hatályba. Hasonlóan hosszabb átmenetet biztosít az Irányelv a közlekedési eszközök bérbeadására vonatkozóan. A hosszú távú bérbeadás esetén (hosszú távú 30 napon túli, hajók esetében 90 napon túli bérbeadás) 2013-tól lesz a teljesítési hely a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany székhelye, telephelye. (üzleti környezetben ezen szabály már 2010-től hatályba lép.) A közlekedési eszközök rövid távú bérbeadása esetén 2010-től az adófizetési kötelezettség ahhoz a helyhez kapcsolódik, ahol a közlekedési eszközt a bérlő rendelkezésére bocsátják.
Az új szabályok alkalmazása megnehezíti a szektorban tevékenykedő adóalanyok helyzetét, az ÁFA-bevallások bonyolultabbá válása miatt. Az új rendelkezések alapján szükséges lehet akár mind a 25 tagállamban adóalanyként bejelentkezni, míg jelenleg lehetőség van ezen szolgáltatásokat egyetlen áfa adószám alatt nyújtani. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében azonban az úgynevezett egyablakos rendszerben elegendő lesz egyetlen, az összes EU tagállamban felmerülő áfa-kötelezettséget magában foglaló áfa-bevallás benyújtása.
Szolgáltatásokra vonatkozó összesítő nyilatkozat
Az új szabályozás értelmében januártól egy további adminisztrációs teher nehezedik a vállalkozásokra, aminek célja a fordított adózás megfelelő alkalmazásának hatékonyabb ellenőrzése. Az adott szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára havi esedékességgel kötelezővé válik egy összesítő nyilatkozat benyújtása, amely nagyon hasonló a már most is létező, termékek Közösségen belüli forgalmára vonatkozó összesítő nyilatkozathoz.
A PM javaslata szerint - az uniós irányelvvel összhangban – azon szolgáltatásokra vonatkozik majd nyilatkozattételi kötelezettség, amelyek az új szabályozás értelmében a főszabály hatálya alá tartoznak. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azon vevők, illetve értékesítők adószámát, amelyek részére az adóalany adóköteles szolgáltatást nyújtott, illetve amelyektől ilyet igénybe vett.
Új szabályok az áfa-visszatérítési eljárásban
Amennyiben egy adóalany külföldi áfát fizetett meg, lehetősége van az adó visszatérítését kérni a felszámítás szerinti országtól. Az EU-n belül, de a letelepedés országától eltérő államban felmerült áfa visszatérítése a 8-as számú uniós irányelv alapján lehetséges. A visszatérítési kérelmet országonként lehet benyújtani és a visszatérítésre vonatkozó határidők és egyéb feltételek országonként változnak.
Az új irányelv és a PM törvénymódosító javaslata értelmében a visszatérítési eljárás elektronikus útra terelődik, következésképpen a másik tagállambeli külföldi adóalanynak a visszatérítést elektronikus úton kell kérnie a visszatérítés helye szerinti tagállamtól, az adott esetben a magyar állami adóhatóságtól. A kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő is meghosszabbodik a visszaigénylési időszakhoz tartozó naptári évet követő év szeptember 30-áig (jelenleg ez június vége).
2008 decemberében egy új irányelvet (2008/117/EK) is elfogadott az EU, amely az áfa-összesítő nyilatkozatra lesz hatással. Az új rendelet célja az áfacsalások elleni hatékonyabb küzdelem azáltal, hogy gyorsítani szeretnék a tagállamok között a Közösségen belüli termékforgalomra vonatkozó információk áramlását, cseréjét.
Az egyik intézkedés alapján a jelenleg negyedévenként beadandó nyilatkozatot a jövőben havonta kell majd benyújtani, illetve a tagállamoknak engedélyezniük kell az elektronikus úton történő beadást is. A tagállamoknak ugyanakkor lehetőségük van a negyedéves bevallás engedélyezésére, ha a bejelentett összegek nem jelentősek. A törvénymódosító javaslat értelmében, nyilatkozattétel gyakoriságának tekintetében az összesítő nyilatkozat a bevallás gyakoriságához igazodik. Emellett, 2010-től speciális gyakorisági szabály szerint az áfa-alanynak az összesítő nyilatkozat benyújtásával negyedévesről havi gyakoriságra kell áttérnie, ha a 100 ezer eurós küszöbértéket átlépi (ez a gyakoriság-váltás a bevallási gyakoriságra nincs hatással), közölte a Deloitte Zrt. szakértője.
