A polgári törvénykönyv közelmúltbeli módosításában szereplő új előírás esetleges árdrágító hatásával kapcsolatban a témagazda Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nem végzett előzetes vizsgálatokat – írja a Világgazdaság.
Az uniós jogszabály megszületése előtt az Európai Bizottság viszont felmérést készített, s arra a következtetésre jutott, hogy valószínűleg egyáltalán nem okoz többletinflációt a szigorítás. Ennek oka, hogy a kötelezőnél hosszabb szavatossági időt már jelenleg is versenyelemnek tekintik a gyártók, így sokan önként is hosszabb garanciát vállalnak termékeikre – fejtegette lapunk kérdésére Köncse Tamásné, a GKM főosztályvezetője egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. A piaci tapasztalat ugyanis az, hogy a termékek zöménél a gyártónak a fogyasztói bizalom és ezen keresztül a forgalom növekedése révén bőségesen megtérül a hosszabb garanciális idő alatt jelentkező javítási többletköltség.
A garanciális termékek, elsősorban a műszaki cikkek piacán olyan éles a verseny mind az unióban, mind hazánkban, ami az Európai Bizottság szerint valószínűsíti, hogy a garanciális idő kiterjesztésének pluszköltségét a gyártók nem tudják áthárítani a fogyasztókra. Ráadásul egyre inkább terjed az a gyakorlat, hogy a garancia érvényesítésekor is inkább javítják az árut a gyártók, mintsem kicserélik, ami csökkenti a garancia számukra megjelenő költségét.
Jelentősen nő a jótállási idő
Hat hónapról két évre nő a kötelező szavatossági határidő július 1-jétől az EU- jogharmonizáció keretében.
