Jeux Sans Frontières

//www.ekathimerini.com/

A másik választás kisebb meglepetést hozott, a franciák egy Hollande-ot választottak elnöknek. Valójában pedig mindkét választás ugyanarról szólt: Európaszerte csökken a németek által propagált fiskális megszorításra épülő modell választói támogatottsága. Mint már sokszor írtam, a belső leértékelés, a megszorítás-recesszió-megszorítás spirál megugró munkanélküliséget és borzasztó társadalmi elégedetlenséget szül, és a francia, görög, spanyol, holland (!!!) politikai helyzet alapján nem fenntartható. Európának most választania kell: ha a németek nem hajlanak meg, és tovább erőltetik ezt a modellt, akkor Európa valóban széteshet. Ennél valószínűbbnek tartom, hogy felpuhítják a különböző paktumokat, és lelassítják a fiskális alkalmazkodást - éppúgy ahogy USA-ban tették, láthatóan eredménnyel, hiszen ott habár fennmaradt a nagy hiány, de a gazdaság lassú növekedésben van.

Akár sikerül a görögöknek kormányt alakítani (a győztes ND-nek csak 3 napja van erre!), akár nem, bizonyosnak látszik, hogy nagyon keményen harcolni fognak a paktum módosítása ellen, és lassabb kiadáscsökkentés mellett fognak lándzsát törni. Végső esetben pedig szóba kerülhet az eurózónából való kilépés is, bár ezt a lakosság többsége nem támogatja (még). Habár én úgy vélem, hogy a görögök a megszorítások nehezén túl vannak, és egy könnyített paktummal is elérik a fenntartható adósságpályát, és vissza tudják fizetni hiteleiket (az eurózónából való kilépés nélkül is), ám nagy kérdés, hogy Európa hogyan dönt: engedi-e a felpuhulást (nem csak nekik, hanem mindenkinek!), vállal-e még jelentősebb szerepet az ECB? Egyelőre úgy vélem igen, de nagyon komoly csaták lesznek, amit valószínűleg megsínylenek az európai eszközök. A felphulás-szcenárió alapvetően további pénznyomtatást, alacsonyabb hozamokat, gyengébb eurót kellene, hogy hozzon, a recessziós-deflációs környezete viszont továbbra is negatív a részvénypiacaiknak...