Az Európai Unió 27 tagállamában működő száz vállalkozásból átlagosan 99,7 számít kis- és középvállalatnak vagy mikrovállalkozásnak. Ez a szektor adja az összes munkahely kétharmadát, ráadásul ezek közül számos munkahelyet vidéken biztosít. A hozzáadott érték 60 százalékát is ezen cégek adják úgy, hogy a különféle szektorokban különféle piaci részesedéssel rendelkeznek – mondja Helge Böschenbröker, a zeb/rolfes.schierenbeck.associates igazgatója, az SME Banking in CEE [Kis-és középvállalati bankolás Kelet- Közép Európában] című tanulmány szerzője. A kis- és középvállalatok nagy száma a bankok számára is nagy lehetőségeket kínál, hiszen a vizsgált bankok a hitelállományuk átlagosan 45 százalékát folyósították kkv-k számára.
Ennek ellenére 50 százalékkal vagy még annál is nagyobb mértékben esett vissza a kkv-nak nyújtott új hitelkihelyezések összege 2009-ben a kelet-közép-európai térségben - derül ki a régió kilenc országában végzett felmérésből.
A most bemutatott tanulmány szerint a felmérésben részt vevő mintegy 60 bank a válság ellenére hosszabb távon kedvezően ítéli meg a kkv szektor bővülési potenciálját, lehetőségeit. A felmérés adatai szerint a megkérdezett bankok 69 százaléka válaszolta azt, hogy jelentős problémának tartja azonban a hitelállományok minőségromlását. A bankok 65 százaléka számára szintén aggodalmat jelent az értékesítés jelentős visszaesése, amely azért következett be, mert számos kkv már nem felel meg a szigorúbb hitelezési feltételeknek, továbbá a várakozó álláspontra helyezkedő ügyfelek miatt alacsonyabb lett a kereslet.
A megkérdezett bankok 74 százaléka véli úgy, hogy a pénzügyi válság hatásai jelentik a legnagyobb veszélyt a kis- és középvállalatokra, de 50 százalékuk a jelenlegi makrogazdasági környezetet is ide sorolja. A jelenlegi válság hatásait firtató kérdésre 69 százalék válaszolta az, hogy jelentős problémának tartja a hitelállományok minőségromlását. A bankok zöme (65 százaléka) számára szintén aggodalmat jelent az értékesítés éles visszaesése, amely azért is következett be, mert számos kkv már nem felel meg a szigorúbb hitelezési feltételeknek, és mert a várakozó álláspontra helyezkedő ügyfelek miatt értelemszerűen alacsonyabb lett a kereslet. A válság újabb következménye az is, hogy a bankok aggódnak a nem teljesítő hitelek arányának emelkedése miatt. Ezért számos bank proaktív hitelállomány-kezelésbe fogott: a megkérdezett bankok 15 százaléka már értékesítette nem teljesítő állományát, 25 százaléka tervezi az értékesítést, 75 százalék pedig központosított behajtást végez.
A felmérésben részt vevő bankok emellett lehetőségeket is látnak a válságban. A megkérdezett pénzintézetek mintegy kétharmada úgy véli, hogy a „kevésbé kedvező körülmények” közepette is erős partnerként tudja megjeleníteni magát, olyan erős partnerként, aki hajlandó támogatni a komoly és fizetőképes ügyfeleket és hitelt nyújtani számukra.
„Az értékesítést tekintve három központi kihívást látunk. Először is, jobban meg kell ismerni az ügyfeleket, másodszor, ki kell választani a megfelelő ügyfeleket a jövőbeni növekedés érdekében, és harmadsorban a keresztértékesítést jelentősen növelni kell annak érdekében, hogy az átlagos ügyfélre jutó nyereség és a kkv divízió, mint egész nyeresége is növekedjen. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a válság lecsengése után az ékesítési szempontok létfontosságúak lesznek a fenntartható és a jövőre koncentráló növekedés érdekében – mondja Helge Böschenbröker.
Az összegzés szerint a válság nyertesei azok a kis- és közepes cégek lehetnek, amelyek átláthatóan működnek, "cégszerűen" irányítják őket, likvid eszközökkel rendelkeznek, és jól strukturáltan felépített a szerkezetük.
Biczó Anikó, az Erste Bank Hungary vállalati üzletág igazgatója kiemelte: a kkv-k Magyarországon elsősorban azt igénylik a partner bankjuktól, hogy naprakész információkkal lássák el őket, gyorsan és zökkenők nélkül bonyolítsák le a bel- és külföldi pénzforgalmukat, és kedvező számlavezetéshez kapcsolódó szolgáltatásokat kínáljanak nekik.
Menedzsment Fórum
