Ugyan sok cégnél kevésbé törődne a munkavállalók egészségével, ám a kiesett munkaerő többletköltséggel jár a vállalkozások számára. Az irodai körülmények között dolgozóknál pedig egyes statisztikák szerint a munkából kieső napok kereken egyharmadát a mozgásszervi és a gerincbántalmak okozzák. Ebben különösen érintettek azok a számítógépnél dolgozók, akik az átlagosnál hosszabb ideig ülnek a képernyő előtt. Nem így a skandináv országokban, amelyekre az egészséges életmód és a munkahelyi ergonómia hagyományosan jellemző; itt az új irodai munkahelyeknek több mint a felét olyan irodabútorokkal rendezték be, amelyek az ülő- és az állómunkát egyaránt lehetővé teszik.
Fontos továbbá, hogy az iroda típusától függően minden egyes dolgozónak minimum 10-15 négyzetméteres területet kell biztosítani, az iroda falának pedig legalább 2,5 méter magasnak kell lenni a komfortérzethez. Az asztal közvetlen közelében 1,5 méter széles mozgásteret kell biztosítani, míg a szék mögötti résznél egy méter részt célszerű szabadon hagyni a könnyű mozgáslehetőség megteremtése végett.
A számítógépes munkahelyeken kiemelkedően fontos szempont továbbá a munkavégzés síkjának beállítása annak érdekében, hogy sikerüljön fenntartani a kezek és a csuklók semleges helyzetét. Ideális esetben a könyököket egy kissé a számítógép billentyűzete vagy az egérmozgatás síkja fölött kell alátámasztani. Minden helyzetben fontos, hogy a billentyűzet és az egér egyaránt a munkavégzés síkján kapjon helyet. Ha ezeknek a munkaeszközöknek az elhelyezése között szintkülönbség tapasztalható, az problémák forrásává válik.
Ha pedig a környezeti tényezőket nézzük, akkor nem nehéz belátni, hogy a megszokottnál (18-22° C) melegebb és hidegebb időjárás is igen sokszor negatívan hat a dolgozók teljesítményére, sőt, munkahelyi balesetek forrása is lehet. A fokozott légáramlás pedig súlyos ízületi megbetegedésekhez vezethet. A páratartalomnak is ideálisnak kell lennie, amire különösen a téli időszakban kell odafigyelni. A fűtés hatására ugyanis csökken az iroda klímájának nedvességtartalma.
A zajártalom szintén nagymértékben befolyásolja a hatékonyságot, de némileg kiküszöbölhető, ha kevésbé zajos számítógépeket vásárolunk, vagy a már meglévő gépeken hajtunk végre szerkezeti átalakításokat, de ha szükséges, használhatunk hangtompítót is.
Végül, de nem utolsósorban fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy nem árt rendszeresen szünetet tartani a munkában. A számítógépes munka esetében jobb, ha több rövid szünetet tart az ember, mint ha egy hosszút. Néhány perc éppen elég arra, hogy elvégezzünk egy-két lazító és nyújtó gyakorlatot.
