A Magyar Királyi Adóhivatal 1936-ban közzétett felmérése szerint az előző esztendőben Dreher Jenő földbirtokos és gyáros kereste a legtöbbet, kereken 399 ezer pengőt. Őt követte Chorin Ferenc, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja 384 ezer pengővel. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán Habsburg József királyi herceg és Károlyi Lajos grófok álltak 360-360 ezer pengővel.
Festetics Sándor gróf abban az évben 339, míg Károlyi László gróf 329 ezer Pengős jövedelmet tudhatott magáénak. A textilgyáros Goldberger Leó 1935-ben 263 ezer, Ziegler Géza építési vállalkozó 214, míg Hatschek János gyáros 181 ezer pengőt gyűjtött össze.
Mielőtt továbbmennénk a képzeletbeli listán, a viszonyítás végett érdemes közbeszúrni egy apróságot: ekkortájt egy kiválóan képzett munkás évi három-négyezer, míg egy cég vezetője - a vállalat nagyságától függően - havi ezer-kétezerötszáz pengőt vihetett haza.
Hercegek és grófok
A harmincas évek derekán a legnagyobb vagyonok jórészt az arisztokrácia kezében összpontosultak. A listát itt a fentebb is említett Károlyi László gróf vezette 15,3 millió pengővel. Őt követte Festetics László gróf 13,5, majd Habsburg József királyi herceg 10,5 milliós vagyonnal.
Öt esztendő múlva, azaz 1940-ben Dreher Jenő már 645 ezer pengőt gyűjtött egy év alatt, s a vagyona is jelentősen, mintegy 6,4 millióval gyarapodott. Chorin Ferenc 1940-ben évi 620 ezer pengőt keresett, s immár közel tízmilliós birtokot tudhatott magáénak. Ugyanakkor némi csökkenést is regisztrálhatunk, hiszen Károlyi Lajos gróf jövedelme 360-ról 335 ezerre, míg birtokai értéke hatról 4,3 millió pengőre olvadt. Fontos tudni: utóbbi képzeletbeli mutató sokkal rosszabb képet ad, ha figyelembe vesszük az akkor is meglévő inflációt...
Kevesen gondolnák, de ebben az esztendőben egy új, öt évvel azelőtt még szinte teljesen ismeretlen ember állt az adólista lista élén: Nagykovácsy Milenkó, aki döntően a róla elnevezett Nagykovácsi Áruház révén szerezte évi 1,022 milliós jövedelmét és ötmillió pengős vagyonát.
Apáról fiúra
Érdemes visszaidézni: a textilgyáros Goldberger Leó 1935-ben 263, míg öt év múlva 429 ezer pengőt vitt haza tizenkét hónap alatt. Ziegler Géza egykori építési vállalkozó 1940-ben immár háztulajdonosként keresett havi tíz-tizenegyezer pengőt.
A családi firma élén fia, ifjabb Ziegler Géza mérnök követte havi tizenhétezer pengős jövedelemmel. Az apa vagyona időközben 1,6 millióra olvadt, ám a passzívum nem holmi veszteségek miatt keletkezett: pusztán annyi történt, hogy a gyermek állt szülője helyére. Mással ugyanis nehezen magyarázható, hogy a friss cégvezér hirtelen 2,3 milliós birtokot tudhatott magáénak.
E cikk zárásaként pedig álljon itt egy,
korábban már bemutatott famíliautóélete: a Mauthner családé. A firma alapítójának fia, Alfréd és felesége remek ingatlanszakemberek voltak, akik a világválság alatt sorra vették az eladóvá vált fővárosi bérházakat. Mauthner Alfrédné férje halála után, 1935-ben már 5,2 millió pengős vagyont mondhatott magáénak, amit öt esztendő alatt szorgos munkával 7,2 millióra hizlalt.
Nem mellékesen érdemes közbevetni: az asszony havi jövedelme 1940-ben hivatalosan csak havi tizenkétezer pengő volt...
(Folytatjuk)Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum
