4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az MNB igen fontosnak tűnő intézkedéseket jelentett be, aminek hosszútávú hatásai lehetnek.

//www.mnb.hu/Sajtoszoba/mnbhu_pressreleases/mnbhu_pressreleases_2012/mnbhu_sajtokozlemeny_20120215

Az első eszköz az ECB-hez hasonlóan egy hosszútávú, 2-éves hitel biztosítása, így megfelelő fedezet mellett a hazai bankrendszer finanszírozását biztosítja a jegybank, ami megnövelheti a bankok magabiztosságát, bátrabban hitelezhetnek ("A jegybank értékpapír-fedezet mellett, változó kamatozással, a mindenkori jegybanki alapkamaton kétéves lejáratú refinanszírozást kész nyújtani a hitelintézeteknek, olyan feltételekkel, amelyek támogatják a vállalati hitelezés bővülését"). Fontos lépés, de hatásait illetően a következő tűnik izgalmasabbnak.

A közleményből és az azt követő Simor interjúból az derül ki, hogy a jegybank szeretne olyan törvényi változást elérni, miszerint minden bank tudjon kibocsátani jelzáloglevelet  (erre jelenleg csak a jelzálogbankok képesek, amit külön létre kellett hozni a cél miatt, ez komoly többletterhet és adminisztrációs költségek okozott). Ráadásul úgy tűnik, hogy ezeket a jelzálogleveleket az MNB hajlandó elsődleges kibocsátásban megvásárolni. Mit jelent ez, ha megvalósul (és jól értelmezem a leírtakat)?

A meglévő jelzáloghitelállományát bármely bank értékpapírosíthatja, jelzáloglevelet gyártva belőle, amelyet a piacon eladhat - de ami még ennél is jobb, ha nincs más vevő, akkor az MNB megveszi ezt. Innentől fogva a bankok mind régi jelzáloghitelállományukat alapkamat+némi hozamfelár mellett újrafinanszírozhatják és új jelzáloghiteleket is ki tudnak majd bocsátani forintban, mert lesz rá olcsó finanszírozásuk (mondjuk BUBOR+50-100 bp-on korlátlan mértékben tudnak jelzálog célra hitelhez jutni).

További fontos tény, hogy 2013-tól, Simor András jegybankelnök mandátumának lejáratától valószínűleg a kamatcsökkentés irányába fog hajlani még inkább a monetáris tanács, és a kormányzat céljainak megfelelően valószínűleg az alacsonyabb kamatok, gyengébb forint irányába mozdulunk el. Ha a hazai helyzet nem túl rossz és a világ sem dől össze, akkor nem nehéz itthon 4-5%-os kamatszintet vizionálni, amihez a fenti eszközök révén a lakosság számára is elérhetővé válhat a jelzálogfinanszírozás FORINTBAN mondjuk 7-8%-os THM mellett. Ha ez megvalósul, akkor az jelentős támaszt fog nyújtani mind az építőiparnak mind az ingatlanpiacnak, mind a gazdaságnak.

Az intézkedések tehát valóban fontosak, gazdaságot segítő jellegűek, és az ingatlanpiac számára pedig egészen kiemelkedőek lehetnek jó megvalósítás esetén. Befektetőként pedig valószínűleg a következő években tartósan gyenge forintra és alacsonyabb kamatszintre készülhetünk...

***

Update: mint Marx óta tudjuk, aki kivezetett bennünket a hegeli tévelygések mocsarából, a lét határozza meg a tudatot, és ennek kiváló bizonyítékát látjuk a fentiekkel kapcsolatban:

Az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója szerint a "jelzáloglevél-kibocsátás meglevő rendszerének megváltoztatása jelenleg nem időszerű.", írja az MTI.

//www.mfor.hu/cikkek/OTP_Jelzalogbank__a_jelzaloglevel_kibocsatas_meglevo_rendszerenek_megvaltoztatasa_nem_idoszeru.html


Nyilvánvaló, hogyha én nagybankként kiépítettem volna egy jelzálogbankot, belefeccölve egy csomó pénzt, energiát és időt, magam is úgy vélném, hogy ugyan ne tegyék már lehetővé a többi kerbank számára, hogy hasonló nehézségek nélkül, azokat egyszerre átugorva ők is tudjanak kibocsátani jelzáloglevelet - ráadásul könnyedén, mert azt az MNB hajlandó megvenni. Magyarul: ha van egy jó kis bejáratott üzletem (mégha most nem is pörög annyira), én sem szeretném, ha a szomszéd utcában nyílna 3 hasonló. Persze a vásárlóknak valószínűleg ez lenne a jobb...

***

Második frissítés:

A PSZÁF szerint sem jó a fenti modell (miszerint minden bank bocsáthat ki jelzáloglevelet, nem csak az, aki csinált külön jelzálogbankot), sőt tanult kollégám is azt állítja, hogy makroprudenciális szemszögből sokkal biztonságosabb ha a jelzálogintézmények elkülönítve működnek (amivel nyilván egyet lehet érteni, a kérdés az, hogy mekkora a kockázat és mekkora a potenciális hozam a tranzakciós költségek csökkenése révén ezzel szemben). Ahogy ő írta: "... ne akarjon minden fisfos bank ABS-t csinálni itthonra". Lehet, hogy nekik van igazuk, nem kívánok igazságot tenni a témában, mindenesetre azt fenntartom, hogy ha az MNB hozzá tud járulni, hogy olcsón legyen jelzáloghitelezés FORINTBAN Magyarországon, az nem tűnik túl nagy bajnak.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!