A mostanihoz hasonló bizonytalan időszakban, amikor nehéz eldönteni, hogy tartósan szükség lesz-e új munkatársakra, vagy egy rövidebb időszakot követően ismét kisebb megrendelés állománnyal szembesülnek a cégek, érdemes megfontolni az alternatívákat. Ezek egyike a munkaerőkölcsönzés.
Fontos megjegyezni, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel direkt módon nem lehet költséget csökkenteni. A kölcsönzési díjból származó költség normális esetben magasabb, mintha saját munkaerőt foglalkoztatnánk. Akkor miért éri meg mégis?
Mert a kölcsönzéssel számos, a fluktuációból, és a felvételből járó költséget megspórolhatunk, így kiváltható a toborzás, kiválasztás díja. Nem a céget terheli a rendelkezésre állás költsége sem; a kölcsönzött munkaerő munkája jobban számon kérhető, így - remélhetőleg - nagyobb teljesítményt nyújt. A kölcsönző cégek ígérete szerint a személyügyi költségek pontosan tervezhetők, mivel csak a ténylegesen teljesített órákat számlázzák ki.
Érdemes megjegyezni, hogy a beválás kockázata csökkenthető azáltal, hogy a munkaerő-kölcsönzés során megfelelt munkatársat az ügyfél állományba veheti. Sokak számára vonzó az is, hogy a munkaerő-kölcsönzés díja költségként elszámolható, így nem növeli a bérköltséget.
Ha olyan ajánlatot kapunk kölcsönzés esetén, amely alacsonyabb összegről szól, mint ha magunk alkalmaznánk a munkavállalót, akkor gyanakodhatunk arra, hogy fekete foglalkoztatással állunk szemben, ez pedig ugyancsak megdrágíthatja a "szolgáltatást". A kiszervezésnek pedig az a veszélye, hogy a munkaerőt nehezebben lehet integrálni, azaz nehezebb egységes csapatot létrehozni.
Ilyen módon a munkáltatónak lehetősége van a szezonális munkaerőhiány problémáját megoldani, továbbá a táppénzen, szabadságon lévő munkavállalókat gyorsan, rövid időn belül pótolni. A termelés összköltségén belül a bérköltségek csökkenése sem elhanyagolható tényező. Munkaerő-kölcsönzés keretében kevesebb a kockázat. A kölcsönvevőt jogi felelősség csak meghatározott, kivételes esetekben terheli, hiszen a kölcsönzött munkavállaló közvetlenül nem áll jogviszonyban a kölcsönvevővel. A jogi kockázat mellett a munkaügyi kockázat is csökken. A mindennapi adminisztratív teendők mellett a bejelentési kötelezettség, valamint a különböző statisztikai jelentések, riportok készítése szintén a kölcsönbeadóra hárul. A kölcsönbe adó cégek vállalják továbbá, hogy a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatot elvégezik, így ez a teher is lekerül a vállalkozások válláról.
