A napokban Heim Péter azon kijelentése keltett zavart az erőben, miszerint a nyugdíjakat le kell csökkenteni. Erre természetesen a Fidesz, és nyugdíjas tagozata éles tiltakozással reagált - nem véletlen, hiszen sok a nyugdíjas szavazó:
//www.portfolio.hu/gazdasag/nyugdij/fidesz_nem_csokkenhetnek_a_nyugdijak.169924.html
Magyarországon jelenleg felosztó-kirovó rendszer működik, azaz a munkavállalók befizetéseiből lesz a nyugdíj. Mivel a következő években várhatóan drasztikusan romlik az eltartó/eltartott arány, lehetetlen lesz a nyugdíjakat a jelenlegi szinten feltartani, ez matematikai képtelenség. Nyilván erről beszélt Heim Péter, és nyilván felfogják a politikusok is. Magyarországon ma a lakosság 58%-a van 20 és 60 év között, míg a 60-on felüliek aránya kissé 21% felett van. Ez 2050-re várhatóan 47% és 35% lesz, azaz a "munkaképes korúak": "idősek" aránya 2,75-ről 1,34-re romlik, ami gigantikus változás. (A KSH-nak nagyon jó interaktív korfája van itt: //www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html) Minden egyéb változatlansága mellett ez feleakkora nyugdíjakat jelent. Természetesen minden változni fog emiatt.
Mit lehet tenni?
- a munkaképes korúak minél nagyobb részének kell dolgozni (hogy minél többen fizessenek járulékot)
- meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt
- le kell csökkenteni a nyugdíj/fizetés arányt
- meg kell emelni a nyugdíjjárulékot
Valószínűleg ezek mindegyikére szükség lesz és mindegyike már zajlik is, különben nem lesz fenntartható a nyugdjírendszer.
Nagyjából tehát arra számíthatunk, hogy megemelt nyugdíjjárulékok mellett is 70-72 év lesz a nyugdíjkorhatár, és a nyugdíjak a bérekhez képest jóval alacsonyabbak lesznek.
Egyébként a kormány már folyamatosan tesz is lépéseket a fenti irányokba, amelyek közül a legpopulistább, gyakran ismételt kijelentés "a nyugdíjak reálértékének megőrzése", ami jól hangzik, de nézzük meg ez mit jelent. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak az inflációval emelkednek. Ugyanakkor a bérek jellemzően és hosszútávon a nominális GDP-vel emelkednek, ami leegyszerűsítve az infláció és a növekedés együttese. Ha feltételezzük, hogy ma 100 forint az átlagbér és 70 forint az átlagnyugdíj (azaz a nyugdíj a bér 70%-a), és éves 3% infláció+2% növekedés lesz, így évente 5%-kal fognak nőni a bérek és 3%-kal a nyugdíjak, azaz 20 év múlva 265 Ft lesz az átlagbér és 126 forint az átlagnyugdíj, tehát akkorra a nyugdíj a bér 48%-a lesz.
Valószínűleg ez a legtöbb, amit a kormányzatok tehetnek, hogy reálértékben fenntartják a nyugdíjakat, de tudni kell, hogy ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak egyre csökkenni fognak a bérekhez képest. Nagyon jól hangzik, de a nyugdíjasoknak azért annyira nem jó.
A nyugdíj körüli vita tehát álvita, hiszen a nyugdíjak jelenlegi szintje a bérekhez képest demográfiailag természetesen fenntarthatatlan és ezt mindenki tudja is. De ezt az egyik legfontosabb szavazóréteg képébe nyomni ilyen durván, na ez az amit nem lehet...
FRISSÍTÉS (kommentár nem kell hozzá):
//www.portfolio.hu/gazdasag/heim_a_nyugdijrendszer_atalakitasarol_beszelt.169971.html
Heim Péter ennek kapcsán adott ki közleményt. Ezek szerint nem felel meg a valóságnak az, hogy vasárnap a Magyar Televízió Lényeg című műsorában azt mondta volna, hogy drasztikus nyugdíjcsökkentésre van szükség.
"A televízióban a következőt állítottam, mely állítást továbbra is fenntartom: hosszú távon a nyugdíjrendszer drasztikus átalakítására van szükség. Támogatom Botos Katalin azon gondolatát, hogy a jövőben nyugdíjba vonulók nyugdíjában vagy jelenleg fizetett járulékában számításba kerüljön a felnevelt vagy megszületett gyermekek száma. Emellett fenntartom azt, hogy amennyiben nem sikerül a társadalom elöregedését megállítani, szükséges lesz a jövőben nyugdíjba vonulók nettó béreikhez képesti nyugdíját, az ún. helyettesítési rátát fokozatosan csökkenteni vagy a nyugdíjkorhatárt hosszabb távon emelni. Ezek nem a jelenlegi nyugdíjasokra vonatkoznak, hanem a jövőben (2025 után) nyugdíjba vonulókra, így például az én korosztályomra, mindazonáltal még ez sem jelenti a nyugdíjak drasztikus csökkentését, hiszen a helyettesítési ráta egy arányszám, mely a nyugdíjunk nettó bérekhez képesti arányát mutatja. Amennyiben a gazdaság hosszú távon akár 1,5%-ot is tud növekedni, a helyettesítési ráta úgyis tud csökkenni, hogy a nyugdíjak reálértéke is emelkedik 1%-kal, míg a béreké 2%-kal" - magyarázza közleményében a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke.
