4p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ha szerencsénk van és nem rontjuk el. A világban elképesztő hozamsivatag alakult ki, az összes fejlett országban nulla a nominális kamatszint, ami reálértelemben veszteséget jelent. A befektetők két dolgot tehetnek: vagy ülnek a biztonságban, és szépen lassan bukják el a vagyonukat, apró lépésekben, vagy elkezdenek magasabb hozamú eszközöket keresni. Ez utóbbi mindaddig lehetséges, amíg nem ijednek meg valamiféle külső sokktól.

Ha hihető, hogy a gazdaságpolitikusok prudensek, és nem jön sokk, akkor elméletileg ebben a környezetben minden kockázatos eszköz hozamának erősen össze kell mennie. Miért ne vennénk meg az olasz (vagy éppen szlovén) állampapírt 5%-os hozammal, ha minden rendben van. De ha nincs baj, akkor jó lehet 4%-on is. Sőt, még a 3% is magasabb, mint a németeknél kapható 1,5%. Miért ne?

A hozamsivatagban minden korty víz életmentő lehet, kifacsarják az összes száraz kóróból az utolsó csepp nedvességet is. Ha pedig ez zajlik a világban, akkor annak kihatása lehet Magyarországra is. A nagy kérdés csak az, hogy mekkora az a minimális hozam, amivel minket hajlandóak finanszírozni? Nyilvánvalóan ezt az értéket kell megtalálnunk: ahol még van kereslet az állampapírjainkra, és a forint viszonylag stabil marad. Az igazság persze az, hogy senki nem tudja mi ez az érték, ráadásul mozgó célpontról van szó: ha nagy a kormányzat és az ország hitelessége, akkor alacsonyabb ez a "minimális de még elégséges" hozam, plusz egyértelműen a külső hozamszintnek is függvénye ez.

Lehet, hogy az érték 5%, ahogy néhány monetáris tanácstag mondta, lehet, hogy 6%, de az is lehet, hogy mondjuk 3,5%. Nem fogjuk tudni előre kitalálni, senki sem tudja. Próbálgatni lehet, hogy mi az, amit kibír a piac. Nem kockázatnélküli ez a próbálkozás, de úgy gondolom, hogy a jelenlegi szintnél még jóval lejjebb van a veszélyzóna, ahol már felmerül annak az esélye, hogy a külföldi befektetők azt mondják: köszönjük szépen, ilyen kockázat mellett ez a hozam már kevés. Lehet tehát 4% a magyar alapkamat? Ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak a világban, és nem harapózik el az unortodoxia a jegybankban tavasztól, akkor lehet.

***

Ezzel párhuzamosan nyilvánvalóan ebben a hozamínséges környezetben meg fog próbálkozni a magyar kormány azzal (ezt már be is lengették), hogy devizakötvényt bocsásson ki. Valószínűleg sikerülhet 5% körül elsózni akár több milliárd eurót is - pláne ha közben a perifériahozamok lefelé bucskáznak tovább. Az IMF-megállapodásról, pedig ezek után Könyves Kálmán nyomdokán ("de strigis vero, quae non sunt, nulla questio fiat"), azt mondhatjuk: "IMF megállapodás, mivelhogy ilyen nem létezik, többet szóba se kerüljön".

***

Közben zajlik az élet Görögországban: a Morgan Stanley és a Deutsche Bank lesz a görög kötvényvisszavásárlás lebonyolítója, állítólag jövő héten tesznek ajánlatot. Aki lemaradt, annak memóriafrissítés: a görögöknek kb. 200 milliárd eurónyi magánkézben lévő adóssága volt, amit utólagos törvénymódosítással, visszamenőleges hatállyal úgy alakították át, hogy rákényszerítettek egy kötvénycserét minden görög állampapírtulajdonosra (kivéve az ECB-re, és az állami hitelezőkre). A görög állampapírok tulajdonosai  (köztük számos szegény görög, magyar magánszemély, európai bank, amerikai hedgefund) minden 100 eurónyi névértékű követelésük helyett kaptak 15 eurónyi készpénzegyenértékest (valójában rövidlejáratú EFSF kötvényt, de ez effektíve készpénz volt) és 31,5 eurónyi új görög állampapírt. Az ország iránti bizalom olyan hatalmas volt, hogy ezeknek az új görög állampapíroknak az árfolyama 20%-on volt azonnal, azaz a 31,5 eurónyi névértékű új görög állampapírcsomag valójában 6-7 eurót ért csak. Azaz minden 100 euró helyett 15+7 = kb 22 eurót kaptak vissza a hitelezők, ha azonnal pénzzé tették az új görög kötvényeiket.

Namost, ezekből az új görög kötvényekből így tehát kint van a piacon kb 64 milliárd euró névérték, de mivel a bizalom még mindig nem töretlen Görögország iránt, továbbá ezeknek a csodás kötvényeknek a kamatozása sem túl kedvező, ezért árfolyamuk még mindig igen-igen alacsony. Jelenleg, már úgy is, hogy sokan ráspekuláltak a visszavásárlásra 26-35% között van a névértékre vetített árfolyam, azaz a 64 milliárd eurónyi névértékű görög kötvényt jelenlegi piaci árfolyamok mellett vissza lehetne vásárolni kb 20 milliárd euróért, amivel azonnal csökkenne a görögök adóssága 44 milliárd euróval. Nyilván mindet nem lehet visszavenni, de valamennyit megpróbálnak. Minél magasabb árat kínálnak, annál többet kapnak meg. Jövő héten tehát várhatóan megtudjuk mint kínálnak. Személyes véleményem az, hogy valahol 30% körül tesznek ajánlatot, és ott nem éri meg odaadni, ahol érdemes elgondolkodni az a 40 vagy méginkább 50% lenne, de ennek az esélye majdnem nulla.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!